Nem volt kollaboráns a cseh cipőgyáros

Korábban

Prágai tömegsírban maradnak Esterházy János hamvai

Közép-európai vita az érinthetetlen Benes-dekrétumokról

Kommunista ügynök lehetett a bolgár államfő

Tisztázhatják Kasztner Rezső tevékenységét

Jan Antonín Batát, a híres zlíni cipőgyár alapítójának, Tomás Batának a mostohatestvérét 1947-ben a cseh nemzeti bíróság távollétében 15 évi börtönbüntetésre ítélte, mert a II. világháború idején nyilvánosan nem volt hajlandó támogatni a cseh náciellenes mozgalmat. A nemzeti bíróság döntése alapján a Bata cipőgyár teljes vagyona az államé lett. A prágai városi bíróság idén júniusban ezt a 60 évvel ezelőtti döntést semmisnek nyilvánította, s most pedig újabb ítéletében azt is kimondta, hogy a cipőgyáros nem bűnös.

"Nem történt semmiféle bűncselekmény. Az ügyet ezzel véglegesen lezártnak kell tekinteni" - közölte Prágában Stepánka Zenklová, a prágai városi ügyészség szóvivője, miután a hivatal megkapta a városi bíróság újabb hivatalos döntését. Jan Antonín Bata rehabilitálását már több évtizede követelte a Bata család néhány tagja, de a bíróságok egészen a közelmúltig ezt elutasították. A kilencvenes évek második felében azonban újabb bizonyítékok kerültek elő, s a Bata család elérte, hogy az 1947-es döntést felülvizsgálják.

A bírósági döntéssel a 92 éves Tomás Bata, a cégalapító unokája elégedett. A Bata-birodalom közelmúltig első számú vezetője jelenleg a kanadai Torontóban él, de a per idejére Prágába látogatott. "Nagybátyám, Jan Antonín Bata egész életében igazi csehszlovák hazafi volt. A pert a kommunisták csak azért kezdeményezték, hogy rátegyék kezüket a cég vagyonára" - mondta újságíróknak Tomás Bata junior.

Jan Antonín Bata a cipőbirodalom alapítójának Tomás Batának a mostohatestvére volt. A cég vezetését 1932-ben Tomás halála után vette át. A háború elején, 1941-ben Brazíliába utazott, s többé már nem tért vissza hazájába. Ott is halt meg 1965-ben.

A II. világháború után a korabeli nemzeti bíróság előtt eredetileg a nácikkal való nyílt együttműködéssel vádolták meg Jan Antonín Batát, mert cége cipőket gyártott a Wehrmacht katonáinak. A Benes-dekrétumokon alapuló perben a bíróság végül is arra az álláspontra jutott, hogy Jan Antonín Bata tevékenysége ugyan nem minősíthető hivatalos együttműködésnek a nácikkal, de mivel a bíróság szerint nem működött együtt a cseh ellenállással sem, s ezt munkásainak is megtiltotta, nemzet- és köztársaságellenes módon viselkedett. Ezért a bíróság 15 év börtönre ítélte és vagyona az államra szállt. Jan Antonín Batát a bíróság csehszlovák állampolgárságától is megfosztotta.

A mára már hozzáférhetővé vált dokumentumok és tanúvallomások alapján a prágai városi bíróság szerint bizonyítást nyert, hogy Bata valójában nagy összegekkel támogatta a csehszlovák ellenállást. Rossz volt azonban a viszonya Eduard Benessel, az emigrációban élő csehszlovák államfővel. Egyesek szerint nem kizárt, hogy ez is közrejátszott elítélésében.

Levéltári dokumentumokkal bizonyítható, hogy a Bata cég rendszeresen támogatta a londoni csehszlovák kormányt, és számlájára esetenként több tízezer dollárt utalt át. Jan Antonín Bata a háború kezdetén lehetőségei szerint alkalmazottait is segítette. Cége mintegy 300 zsidó alkalmazottját például családtagjaikkal együtt Latin-Amerikába küldte dolgozni, kimenekítette őket Csehországból, megmentette őket a gázkamráktól.

Pénzbeli kárpótlást követel Tomás Bata cseh-kanadai vállalkozó családja elvesztett vagyonáért, amelyet a II. világháború után a Benes-dekrétumok alapján államosítottak Csehszlovákiában. "Azt szeretnénk elérni, hogy a háború után államosított vagyonért kárpótlást kapjunk úgy, ahogy azt a Benes-dekrétumok megígérték. És nemcsak mi, de mindenki" - nyilatkozta szerda este a 92 esztendős Tomás Bata a cseh közszolgálati rádiónak.

"Szeretnénk elérni azt, hogy a háború után államosított vagyonért kárpótlást kapjunk úgy, ahogy azt a Benes-dekrétumok megígérték. És nemcsak nekünk, de mindenkinek" - nyilatkozta Bata a cseh közszolgálati rádiónak. A jelenleg hatályos cseh törvények szerint viszont nem fizethető ki kárpótlás olyan vagyonért, amelyet a Benes-dekrétumok alapján, illetve az 1948 februári kommunista hatalomátvétel előtt államosítottak, vagy koboztak el. Arra a kérdésre, hogy mennyi pénzt fognak követelni az államtól, Bata nem válaszolt. "Ne keressük a csibét, mielőtt az kikelt volna a tojásból" - válaszolta a vállalkozó.

Szakértői becslések szerint az államosított Bata vállalat értéke mintegy 50 milliárd korona volt. Tomás Bata követelése azért fontos, mert példaként szolgálhat számos további esetben, amelyek a háború utáni kormány által államosított cégeket érintik. Az államosítás ugyanis a Bata mellett több tucat más céget is sújtott - hívta fel a figyelmet csütörtökön a Hospodárské Noviny című tekintélyes politikai és gazdasági napilap. Az újság úgy véli, hogy a Bata családnak nincs sok esélye egykori vagyona visszaszerzésére vagy a kárpótlásra, mert az alkotmánybíróság is megerősítette, hogy a kárpótlási kérelmek visszamenőleges határideje 1948. február 25. Ezt korábban mások is megpróbálták áttörni, de eddig sikertelenül. A Benes-dekrétumok alapján fosztották meg a háború után vagyonuktól a csehszlovákiai németeket és a magyarokat is.

A cseh igazságügyi minisztérium szóvivője útján közölte, hogy egyelőre semmiféle kártérítési követelést nem kaptak a Bata családtól. "Akkor fogunk a kérdéssel foglalkozni, ha kapunk ilyen beadványt" - szögezte le a szóvivő.

(Múlt-kor/MTI)

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

sport

• A háborús károkat szenvedett Belgium nem volt jó választás az olimpia megszervezésére
• Furcsa testi elváltozásokat jósoltak a hosszútávfutás női képviselőinek
• Csaláshoz folyamodott a görög maratonista az első újkori olimpián
• Minden idők legjobb góllövői között tartjuk számon Zsengellér Gyulát 
• A főváros egyik első gőzfürdője állt a Komjádi Sportuszoda helyén
• Többször alakította önmagát a filmvásznon Papp Laci
• A spanyol klub, amiben Puskás főnixszé válhatott
• Már gyerekkorában autóversenyző akart lenni a Forma-1 legendája