2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Zsidó pénzhamisítók dolgoztak a náciknak

2007. május 30. 10:00

Berlinben mutatták be Stefan Ruzowitzky osztrák rendezőnek A hamisító című filmjét, amely Adolf Burger szlovák zsidó igaz történetét dolgozta fel.

Adolf Burger pozsonyi nyomdászt 1942-ben tartóztatták le a nácik. A férfi az ellenállásnak dolgozott, hamis keresztleveleket készített szlovákiai zsidóknak. Feleségével együtt vitték az Auschwitz-Birkenau-i koncentrációs táborba, ahol az asszonyt pár hét után elgázosították.

Burger nem sokkal szabadulása után

A munkabíró Burger két évig raboskodott Auschwitzban, amikor is sorsa váratlanul jobbra fordult. A nácik még egy utolsó próbálkozással ugyanis destabilizálni akarták a szövetségesek gazdaságát azzal, hogy hamis font- és dollármilliókkal árasztják el Európát és Amerikát. Száznegyvenkét zsidót szedtek össze titokban a különböző táborokból és a Berlin mellett lévő Sachsenhausen egy elkülönített részébe szállították őket: nyomdaipari szakmunkások, festők, grafikusok, banktisztviselők voltak közöttük.

A minden szükségessel felszerelt műhelyben ők készítették a hamis pénzeket, gyökeresen megváltozott körülmények között. "Igazi, lepedős ágyban aludtunk. Hetente egyszer tusoltunk, még pingpong-asztalt is felállítottak nekünk az udvarban. Hathetenként ünnepséget rendezhettünk. Összeállt egy kis nemzetközi színházi csoportunk, mi voltunk a színészek, az SS-ek a közönség. A legnagyszerűbb három francia volt, akik a saját nyelvükön adtak elő, a németeket szapulták, de ők nem értették és megtapsolták őket" - mesélte Burger a milánói lapnak. Mindez azonban nem zárta ki, hogy a csoport vezetője ne lője agyon sajátkezűleg azt, akinek a munkájával nem volt megelégedve.

A munka jól haladt, már ami a fontot illeti, a dollárral azonban problémák voltak annak ellenére, hogy a németek még egy Szalamon Szmoljanov nevű igazi orosz pénzhamisítót is előkerítettek. Vele kapcsolatban mondta el Burger, hogy a film eltért a valóságtól, amikor úgy állította be, mint akinek lelkifurdalása volt az akcióban való részvétel miatt. "Élni akart, akárcsak én" - tette hozzá.

1945 áprilisában, amikor a szovjetek már 150 kilométerre voltak Berlintől, leszerelték a műhelyt és a hamisítókat Mauthausenbe vitték. A biztos haláltól az amerikaiak megérkezése mentette meg őket. A hamis pénzeket a nácik a valódiakkal és az aranytömbökkel együtt a Toplitzi-tóba dobták, ahol 2000-ben találtak rájuk. "A hamis bankjegyek még akkor is épek voltak" - mondta némi szakmai büszkeséggel Burger. A nyomdász "felfedezettségét" arra használta fel, hogy az általa összegyűjtött korabeli dokumentumok és saját tapasztalatok alapján minél szélesebb körben megismertesse az emberekkel a Holokauszt történetét, mert az utóbbi évtizedekben azt látja, hogy "határozott próbálkozások vannak Auschwitz tagadására."

(Múlt-kor/MTI-Panoráma)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár