A szovjet diplomácia győzött a genovai értekezleten
2007. április 10. 15:30
Genovában nyolcvanöt évvel ezelőtt, 1922. április elején nyílt meg a magyar szóhasználatban "génuai konferenciának" nevezett nemzetközi tanácskozás.
Korábban
Háborúellenes szovjet követelések
Lloyd George |
A genovai konferenciával kapcsolatos egyik nyugati szándék az volt, hogy ha a katonai intervencióval nem sikerült térdre kényszeríteni a szovjeteket, akkor más úton-módon kell ezt keresztülvinni. Megoldásnak kínálkozott egy külön az "Európa gazdasági helyreállítására" hivatott tanácskozás összehozása, amely módot adhatott volna a tőkés rendszer ellentmondásainak szovjetellenes platformon való elsimítására, szovjetellenes egységfront összekovácsolására.
Az orosz küldöttségvezető Lenin személyes megbízásából a konferencián első ízben hirdette meg "a két rendszer békés együttélésének" elvét és feltételeit, valamint az "átfogó fegyverzetcsökkentés" programját. Ez utóbbival szemben egyedül a francia küldöttségvezető, Barthou lépett fel nyíltan, a többiek jobbnak tartották nem irritálni országuk közvéleményét.
Georgij Csicserin szovjet-orosz külügyi népbiztos, delegációvezető a génuai konferencia első plenáris ülésén, 1922. április 10-én nagy visszhangot, egyben a nyugati delegációknál felhördülést kiváltó beszédet tartott. A militarizmus terheinek enyhítését, a fegyverzet általános csökkentését, a hadseregek zsugorítását, a hadviselés szabályainak kijavítását, a legbarbárabb harcmódok, egyebek között a légi hadviselés betiltását, a békés lakosság elleni katonai akciók szigorú betiltását követelte. Nem csoda, ha ezek után a konferencia azonnal levette laza napirendjéről a leszerelési témákat és bizonytalan későbbi tárgyalófórumok elé utalta (Hága, Genf, Róma, Locarno, stb.).
A szovjet delegáltak |
Az persze már a génuai konferencia első ülésén világossá vált, hogy a német delegáció nem szándékozik az antant-hatalmak szertelen igényeit aktívan támogatni, Nagy-Britannia ugyanis szóba sem engedte hozni a Versailles-i szerződés rendelkezéseinek enyhítését és a német jóvátétel problematikáját. Az 1922. április 16-án tető alá hozott rapallói szerződés az orosz diplomácia megnyilatkozásai szerint "a két tulajdonrendszer - a szocialista és a kapitalista - közötti egyenjogúságot rögzítette".
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tél
Múlt-kor magazin 2010
- Magyar békefenntartók Kínában: haditengerészek a felkelők ellen
- Egy világrekorder magyar stewardess 27 ezer órája a levegőben
- Interjú Oborni Terézzel
- Paraszt Bruegel. Egy holland humanista élete
- Elhurcolva és elhurcolva. Lajos Iván próféciája 1939-ben
- A szovjetterror fehérorosz áldozatai, avagy a Kuropati erdő borzalmas titka
- Anyatejút. A szoptatás kultúrtörténete
- Csellóval a frontra. Egy kalocsai körorvos különleges kalandjai
- Prodam Guidó szenzációs akciója: az első repülés Budapest felett
- A befagyott orosz pokolban elolvadt Napóleon Grande Armée-ja 09:50
- Boleyn Anna sem tudott fiút adni a királynak, és ez pecsételte meg sorsát 09:06
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János tegnap
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd tegnap
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa tegnap
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán tegnap
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady tegnap
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk 2024.05.17.