2022. ősz: Megrázó másnapok
ITT támogathatsz bennünket

Harmincéves a Charta 77 nyilatkozata

2007. január 8. 11:00

Három évtizede, 1977. január 6-án jelent meg Prágában a Charta 77 elnevezésű nyilatkozat, amely szélesebb polgári és politikai jogokat követelt a csehszlovák lakosság számára.

Bár az emberek többsége csak a korabeli kommunista propaganda révén szerzett róla tudomást, a dokumentum és a róla elnevezett mozgalom a hetvenes évek második felében és a nyolcvanas években a totalitárius rendszer elleni harc egyik legfontosabb jelképévé vált nem csak Csehszlovákiában, de egész Kelet-Európában is.

A Charta 77 megszövegezéshez az alkalmat a The Plastic People of the Universe nevű underground zenekar elleni 1976-os állambiztonsági fellépés miatt kibontakozó tiltakozás szolgáltatta. Az együttes tagjait rendzavarás miatt letartóztatták és bíróság elé állították, ezért több ellenzékbe szorult cseh értelmiségi nyíltan fellépett érdekükben. A mozgalom legismertebb alapítói között volt Václav Havel drámaíró, a későbbi csehszlovák, illetve cseh államfő, Jan Patocka filozófus, Zdenek Mlynár politikus, Jirí Hájek volt csehszlovák külügyminiszter és Pavel Kohout író.

A mozgalomnak soha nem volt semmiféle alapszabályzata, sem irányító szervei, a korabeli eseményeket szóvivői nyilatkozataiban kommentálta. A Charta 77 alapvetően olyan személyek tömörülése volt, akik nem voltak hajlandóak szó nélkül tovább tűrni, hogy a csehszlovák kommunista kormányzat megsérti az alapvető emberi jogokat, holott az 1975-ös helsinki európai biztonsági és együttműködési értekezleten kötelezettséget vállalt arra, hogy tiszteletben fogja tartani ezeket a jogokat.

Havel 1977-ben

A nyilatkozat szövegét 1977. január 6-án és 7-én közölte néhány nyugat-európai napilap, s Csehszlovákiában szamizdatként terjesztették. Nyilvánosságra hozatalakor 242 személy írta alá. Az állambiztonság azonnal hazaárulásnak minősítette a történteket, Václav Havel és Ludvík Vaculík írót, Pavel Landovsky színészt a rendőrség már január 6-án letartóztatta. A kommunista csehszlovák kormányzat a nyilatkozatot felforgatónak, szocializmus-ellenesnek minősítette és hatalmas ideológiai, propaganda kampányt indított ellene. Így jött létre az úgynevezett Anticharta, amelyet kényszerből százezrek írtak alá, köztük általánosan ismert és megbecsült korabeli személyiségek is.

A Charta aláíróit viszont üldözték. Többet közülük elbocsátottak munkahelyéről, gyermekeik nem tanulhattak az általuk választott iskolákban, s később számos embert külföldi emigrációra kényszerítettek. Voltak, akik viszont vállalták az állambiztonsággal való együttműködést. Az első aláírók közül 1979-ben államellenes tevékenység címén hat személyt háromtól öt évig terjedő börtönbüntetésre ítéltek. Köztük volt Václav Havel is. A Charta 77 nyilatkozatát később Duray Miklós, a szlovákiai magyarok képviselője is aláírta.

A chartistáknak jelentős szerepük volt az 1989-es bársonyos forradalomban is. A rendszerváltás után a Charta 77 korábbi ismert személyiségei közül többen vezető politikai pozíciókba kerültek. Václav Havel előbb Csehszlovákia, majd később az önálló Csehország elnöke lett. Maga a mozgalom azonban 1992-ben beszüntette tevékenységét, hiszen a totalitárius rendszer már megszűnt. A híres nyilatkozatot a mozgalom megszűntéig összesen 1898 személy írta alá.

(Múlt-kor/MTI)

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. ősz: Megrázó másnapok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár