Megszületett Ferdinand Foch francia marsall

2004. szeptember 13. 12:06

Tarbes-ban látta meg a napvilágot. Metzben a Saint-Clement jezsuita kollégiumban tanult, itt érte az 1871-es francia vereség híre, amely mély nyomot hagyott benne. A fegyverszünet után visszatért az iskolába, de Metz akkor már német város volt. Ekkor határozta el, hogy katona lesz, és visszaszerzi hazájának Elszászt és Lotharingiát. Két évig tanult Párizsban az Ecole Polytechnique-on, majd 1873-ban a tüzérségi iskola növendéke lett, ahol mind műszaki ismereteivel, mind lovaglótudásával kitűnt. 1885-ben a Katonai Főiskola hallgatója lett, majd tíz év múlva már őrnagyként adjunktus ugyanott. Nemsokára a harcászat elméletét oktatta, mint professzor. Később különböző csapattiszti és törzskari beosztásokban szolgált, tapasztalatokat gyűjtött. 1908-ban már dandártábornok volt, és Clemenceau kormányfő az iskola parancsnokává nevezte ki. Hadvezetési elveit két tanulmányában fogalmazta meg: A háború elvei, 1903, A hadvezetésről, 1904. A `gondolat` és az `akarat` voltak tanításainak kulcsszavai. 1911-ben hadosztályparancsnok lett, 1913 augusztusában a lotharingiai határt védő XX. hadtest parancsnokává nevezték ki. Az első világháború elején a Marne mellett harcolt, s állhatatossága tette lehetővé, hogy a franciák megakadályozták a német áttörést. Az yser-i és ypres-i csatákban is sikert ért el, összehangolva a francia, angol és belga csapatok erőfeszítéseit. 1917 májusában kinevezték a hadügyminiszter vezérkari főnökévé, ez főleg tanácsadói poszt volt. 1918 márciusában a francia és angol vezetők megbízták, hogy `koordinálja a szövetséges hadseregek hadműveleteit a nyugati fronton.` Később hatáskörét kiterjesztették az olasz frontra is, májusban pedig hivatalosan az antant főparancsnoka generalisszimusza lett. A július 18-i marne-aisne-i és az augusztus 8-i amiens-i páncélos támadással visszaszorította a németeket. Ezután kinevezték marsallnak. 1918. november 8-11. között Compiegne-ban ő szabta meg a fegyverszünet feltételeit. November 26-án visszatért Metzbe, elérve élete célját: visszaszerezte Elszászt és Lotharingiát Franciaországnak. A francia fővárosban hunyt el 1929. március 20-án. Nevét Párizs egyik nagy sugárútja viseli.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­ősz
Múlt-kor magazin 2019

• Széchenyi Zsigmond vadászkalandjai
• Az 1990. októberi taxisblokád
• Az amerikai modernizmus első nagyasszonya
• 1918 - Az őszirózsás forradalom tündöklése és bukása
• A zselízi Eszterházy-kastély
• 1849 - Az aradi vértanúk tragédiája
• A szesztilalom rettegett szélmalomharcosa
• A Drechsler-palota különc asztaltársasága
• Hét híresség, akit elutasítottak a seregtől