Meghal Nyikita Hruscsov szovjet politikus

2004. szeptember 13. 12:06

Nyikita Szergejevics Hruscsov Kalinovkában született 1894. április 17-én. 1918-ban lépett be a bolsevik pártba, 1919-ben csatlakozott a Vörös Hadsereghez, s részt vett a fehérek és a lengyelek elleni hadjáratokban. 1925-ben független pártmunkás lett, Kaganovics, az ukrán főtitkár vitte magával Moszkvába. Harkovban és Kijevben dolgozott, 1931-től Moszkvában pártmunkás, a pártbizottság titkára. 1935-ben moszkvai első titkár s a Központi Bizottság tagja lett. Sztálin híveként részt vett a tisztogatásokban. Egyike volt a három vidéki titkárnak, akik túlélték a `csisztkát`. 1937-ben a Külügyi Bizottság tagja, később az ukrán párt első titkára lett. A német invázió idején az ipar evakuálását, majd a hadseregben a partizánmozgalmat irányította. A sztálingrádi és kurszki csaták idején a hadvezetés politikai tanácsadója, Ukrajna felszabadulása után a közigazgatás helyreállításával és az életfeltételek megteremtésével foglalkozott. Az 1946-os éhínség után a főcél a gabonatermés növelése volt, az élelmiszerek elosztása kérdésében azonban szembekerült Sztálinnal. 1949-ben a moszkvai pártbizottság és a Központi Bizottság titkáraként a mezőgazdaság volt a területe. Sztálin halála, majd Berija félreállítása után - a pártapparátus révén - pártvezető lett, s Bulganyint tette a kormány élére. Első külföldi útján megkövette Titót, annak 1948-as kiközösítése miatt. A XX. kongresszuson felfedte a sztálini önkény brutalitását. Az olvadás idején foglyok ezreit bocsátották szabadon, és sok áldozatot rehabilitáltak. A desztalinizáció nyomán Lengyelországban és Magyarországon is zavargás kezdődött 1956-ban. Hruscsov elfogadta Gomulka nemzeti kommunizmusát, de a magyar forradalmat fegyverrel tiporta el. Meghirdette a békés egymás mellett élést, versenyre hívta ki a kapitalizmust. Meg akarta előzni az USA-t, s 28 millió hektár szűzföldet töretett fel. A terv kudarcot vallott, a Szovjetunió ismét búzát importált. Balsikerei és önkényes módszerei miatt ellenzéke 1964-ben felmentette, utóda Brezsnyev lett. Utolsó éveiben házi őrizetben élt, 1970-ben adta ki emlékiratát: Szemben a zsarnokkal.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
• Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
• A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
• Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
• Sztójay Döme, a magyar Quisling
• "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
• Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
• "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"