Meghal Kéthly Anna szociáldemokrata politikus

2004. szeptember 13. 12:06

Budapesten született 1889. november 16-án, Gyors- és gépírói, majd könyvelői képesítést szerzett. 1907-től magántisztviselőként dolgozott Budapesten, illetve Kassán. 1919 végétől a szociáldemokrata nőmozgalom egyik vezetője volt, 1926-1938 között szerkesztette és kiadta a Nőmunkás című lapot. 1920-ban belépett az MSZDP-be, 1922-48 között tagja volt a párt vezetőségének, 1922-1939 és 1945-1948 között parlamenti képviselőként is tevékenykedett. 1943-1944-ben pártja megbízottjaként polgári politikusokkal és az angolszász szövetségesekkel tárgyalt a háborúból való kiugrás lehetőségéről. 1945-től a Szociáldemokrata Párt politikai bizottságának tagja, a Világosság felelős szerkesztője, 1948-ig pártja frakcióvezetője és a parlament alelnöke volt. Ellenezte a Magyar Dolgozók Pártjával való együttműködést, a két munkáspárt egyesülését, s inkább a polgári erőkkel kereste a szövetséget. Célja a politikai szabadság, a többpárti parlamenti demokrácia és pártja önálló arculatának a megőrzése volt. Mint a munkásegység ellenzőjét, 1948-ban kizárták a pártból, majd megfosztották képviselői mandátumától. 1950-ben összeesküvés és kémkedés koholt vádjával letartóztatták, 1954-ben életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték, de még ugyanezen év végén egyéni kegyelemmel szabadult. 1956-ban részt vett az SZDP újjászervezésében, október 31-től a párt elnöke, s november 2-4. között Nagy Imre kormányának államminisztere volt. 1956 novemberében a II. Internacionálé bécsi értekezletén értesült a szovjet intervencióról, ezért nem tért vissza Magyarországra. Belgiumban telepedett le, s 1957-ben a Kádár-rendszerrel szemben álló Magyar Forradalmi Tanács elnöke, illetve a Szabad Magyarország Nemzeti Képviselete nevű emigráns szervezet elnöke is lett. Részt vett az ENSZ magyar bizottsága jelentésének elkészítésében. 1958-tól az MSZDP emigrációban létrejött szervezetének elnöki teendőit látta el. 1957-64 között ő szerkesztette a Londonban kiadott Népszavát. 1970-73-ban a Szociáldemokrata Szemle alapító szerkesztője volt. 1973-ban vezetésével dolgozták ki a Szociáldemokrata Alternatívát, az emigráns szociáldemokrata párt új programját. 1962-ben az 1954-es vádak alól felmentették, de egyúttal államellenes tevékenység miatt ugyanannyi évre ítélték, mint ahányat a börtönben töltött. A belgiumi Blankenbergében halt meg. 1990-ben hamvait hazahozták, és Budapesten, a 301-es parcellában helyezték el. 1994-ben rehabilitálták.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai