7 végzetes pillanat

Wilson megfogalmazza 14 pontját az igazságos rendezésről

2004. május 21. 03:09

Wilson elnök az amerikai kongresszushoz intézett üzenetében megfogalmazza a békére vonatkozó 14 pontos programját.

Woodrow Wilson (1856-1924) amerikai demokrata párti politikus, 1913 és 1921 között az Egyesült Államok elnöke. 1911-12-ben New Jersey kormányzójaként reformjaival népszerűségre tesz szert. Elnöksége idején Latin-Amerikában aktív, terjeszkedő külpolitikát folytatott. Az I. világháború kitörésekor pacifista nézeteiről híres és semlegességi nyilatkozatot tesz. 1917-ben a Németország által indított korlátlan tengeralattjáró háború miatt az USA belép a világháborúba. A háború lezárulása előtt 1918. januárjában békejavaslatot tesz (Wilson 14 pontja), amit a hadviselő felek elfogadnak, de a békeszerződésekben nem érvényesítenek. Részt vesz a párizsi békekonferencián. Nagy szerepe van a Népszövetség létrehozásában, valamint a Szovjetunió elleni intervenció megszervezésében.
Wilson üzenetének első pontjában amellett szállt síkra, hogy minden békeszerződés nyilvános legyen. A második pontban a tengerhajózás teljes szabadságát követelte, majd a kereskedelmi korlátozások megszüntetését szorgalmazta. A 4. pont arra vonatkozólag javasolt biztosítékokat, hogy a fegyverkezést és a fegyverzetet "a belső biztonsággal megegyező mérték legkisebb fokára szállítják le". Kiállt "az összes gyarmati követelések szabad, őszinte és teljesen pártatlan rendezése" mellett, ami az anyaországok és a gyarmatok együttes érdekeinek figyelembevételét jelentette. Az Oroszországgal kapcsolatos 6. pont javasolta, hogy "saját politikai fejlődéséről és saját nemzeti politikájáról függetlenül dönthessen", amikor azonban Wilson a szólamokról a gyakorlati cselekvésre tért át, ez a pont Oroszország feldarabolásának programjává változott. A 7-13. pont területi kérdéseket tartalmazott, egyebek között Belgiumra, Franciaországra, Olaszországra, a Balkánra és Lengyelországra vonatkozóan. A 10. pont Ausztria-Magyarország népei számára kívánta szavatolni "az autonóm fejlődés legszabadabb lehetőségét". A 14. pont azt vetette fel, hogy "külön megállapodásokkal a nemzetek általános szövetségét kell megszervezni, amely kollektív garanciával biztosítsa a nagy és kis államok politikai és területi függetlenségét". A dokumentum az 1919-es párizsi béketárgyalásokon vezérfonalul szolgált.

Az USA nem ratifikálja sem a békeszerződéseket, sem a Népszövetség alapokmányát. 1920-ban pedig az amerikai elnökválasztáson az izolacionista (az európai ügyekbe való be nem avatkozás elve) külpolitikát követelő republikánusok győznek.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!