Őrült uralkodók

Wilson megfogalmazza 14 pontját az igazságos rendezésről

2004. május 21. 03:09

Wilson elnök az amerikai kongresszushoz intézett üzenetében megfogalmazza a békére vonatkozó 14 pontos programját.

Woodrow Wilson (1856-1924) amerikai demokrata párti politikus, 1913 és 1921 között az Egyesült Államok elnöke. 1911-12-ben New Jersey kormányzójaként reformjaival népszerűségre tesz szert. Elnöksége idején Latin-Amerikában aktív, terjeszkedő külpolitikát folytatott. Az I. világháború kitörésekor pacifista nézeteiről híres és semlegességi nyilatkozatot tesz. 1917-ben a Németország által indított korlátlan tengeralattjáró háború miatt az USA belép a világháborúba. A háború lezárulása előtt 1918. januárjában békejavaslatot tesz (Wilson 14 pontja), amit a hadviselő felek elfogadnak, de a békeszerződésekben nem érvényesítenek. Részt vesz a párizsi békekonferencián. Nagy szerepe van a Népszövetség létrehozásában, valamint a Szovjetunió elleni intervenció megszervezésében.
Wilson üzenetének első pontjában amellett szállt síkra, hogy minden békeszerződés nyilvános legyen. A második pontban a tengerhajózás teljes szabadságát követelte, majd a kereskedelmi korlátozások megszüntetését szorgalmazta. A 4. pont arra vonatkozólag javasolt biztosítékokat, hogy a fegyverkezést és a fegyverzetet "a belső biztonsággal megegyező mérték legkisebb fokára szállítják le". Kiállt "az összes gyarmati követelések szabad, őszinte és teljesen pártatlan rendezése" mellett, ami az anyaországok és a gyarmatok együttes érdekeinek figyelembevételét jelentette. Az Oroszországgal kapcsolatos 6. pont javasolta, hogy "saját politikai fejlődéséről és saját nemzeti politikájáról függetlenül dönthessen", amikor azonban Wilson a szólamokról a gyakorlati cselekvésre tért át, ez a pont Oroszország feldarabolásának programjává változott. A 7-13. pont területi kérdéseket tartalmazott, egyebek között Belgiumra, Franciaországra, Olaszországra, a Balkánra és Lengyelországra vonatkozóan. A 10. pont Ausztria-Magyarország népei számára kívánta szavatolni "az autonóm fejlődés legszabadabb lehetőségét". A 14. pont azt vetette fel, hogy "külön megállapodásokkal a nemzetek általános szövetségét kell megszervezni, amely kollektív garanciával biztosítsa a nagy és kis államok politikai és területi függetlenségét". A dokumentum az 1919-es párizsi béketárgyalásokon vezérfonalul szolgált.

Az USA nem ratifikálja sem a békeszerződéseket, sem a Népszövetség alapokmányát. 1920-ban pedig az amerikai elnökválasztáson az izolacionista (az európai ügyekbe való be nem avatkozás elve) külpolitikát követelő republikánusok győznek.

Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!