Megszületett Johannes Kepler csillagász
2004. május 21. 03:09
A német csillagász és matematikus Weil-der-Stadt-ban látta meg a napvilágot. A württembergi herceg ösztöndíjával került 1587-ben a tübingeni egyetemre. Csillagászati professzora Michael Mäestlin volt, aki kortársai között talán egyedül hitt a kopernikuszi rendszer igazságában, s ez tanítványára is hatott. Egyetemi fokozatait megszerezve, Kepler evangélikus lelkésznek készült, majd 1594-ben félbeszakítva teológiai tanulmányait, Grazban elfoglalta az evangélikus kollégium matematika-tanári állását. 1596-ban adta ki Kozmográfiai rejtelmek című művét. A tanulmányt elküldte Tycho Brahénak, aki ekkoriban lett Rudolf császár udvari matematikusa. Brahe nem értett egyet Kepler kopernikuszi felfogásával, de lenyűgözte a szerző matematikai és csillagászati tudása, és 1600-ban meghívta őt a Prága melletti Benatek csillagvizsgálójába. Brahe halála után Kepler lett az utóda, és megfigyelési anyagait is ő örökölte. 1601-ben közzétette Az asztrológia megbízhatóbb alapjairól című kötetét, melyben elutasította, hogy a csillagok befolyásolják az ember sorsát. Mégis, hitt abban, hogy az egyén és az univerzum összhangban van egymással, s mint asztrológus is nagy tekintélyt szerzett. 1604-ben megfigyelt egy szupernóvát, amely 17 hónapig látható volt. 1609-es Új csillagászat (Astronomia Nova) című könyvében - amely Brahe hatalmas megfigyelési adatgyűjteményén alapult - ismertette első két törvényét. Kimutatta, hogy a Mars ellipszis pályán kering, melynek egyik fókuszában a Nap áll. Ezzel megtörte a tökéletes körpályák ptolemaioszi dogmáját, s bebizonyította, hogy a bolygókat a Nappal összekötő sugár egyenlő idők alatt egyenlő területeket súrol. A két első törvény után 1619-ben, A világ harmóniája (Harmonices mundi) című könyvében fogalmazta meg harmadik törvényét: a bolygók Naptól mért távolságai (pontosabban a fél nagytengely) köbének és a keringési idő négyzetének aránya állandó. Elemezte a látás folyamatát is, lefektetve az emberi szem szerkezetére vonatkozó alapismereteket. A Kepler-féle távcső két, illetve három lencséből áll, s valódi, vetíthető képet adott. 1612-ben Linzbe költözött, s kiadta A kopernikuszi csillagászat összefoglalását. Három törvénye előkészítette Newton általános tömegvonzási elméletét. Felfogása átmenetet képviselt az égbolt ősi, geometriai leírása és a modern, dinamikai csillagászat között, ő vezette be az asztronómiába az erő fogalmát. Regensburgban hunyt el 1630. november 15-én.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
zsidóság
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához
- Főleg regényeket írt, a köztudat mégis egy musicalhez köti Sólem Áléchem nevét
- Svéd és svájci diplomaták is mentették a budapesti zsidóságot
- Megnyílt a Holokauszt 80 emlékév a Dohány utcai zsinagógában
- Sikeres tudós, de sikertelen politikus volt Teleki Pál
- Összetettebb története van a húsvétnak, mint azt először hinnénk
- Végül Svájcban teljesedett ki a híres sorsanalitikus, Szondi Lipót
- A holokauszt áldozataira emlékezünk a mai napon
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János tegnap
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd tegnap
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa tegnap
- Ingyen sör osztogatása miatt alakult ki tragédia II. Miklós koronázásán tegnap
- Festőként kezdte pályafutását a fényképezés egyik úttörője, Mathew Brady tegnap
- Hatásvadász bestsellereiről lett ismert a 2. világháborút is megjárt Herman Wouk 2024.05.17.
- Tiszavirág-életűnek bizonyult Norvégia első függetlensége 2024.05.17.
- A magyar történelemben Mária volt az első nő, akinek fejére került a Szent Korona 2024.05.17.