Megnyílt a Holokauszt Emlékközpont állandó kiállítása

A `Jogfosztástól népirtásig - a magyar holokauszt áldozatainak emlékére` című bemutatót egyelőre bárki ingyenesen tekintheti meg - mondta a szervezet vezetője. Székely Gábor hozzátette: a gyerekek számára mindenképpen ingyenes maradna a látogatás, ám gondolkodnak azon, hogy a felnőtteknek esetleg belépőt vezessenek be. A Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány kuratóriumának elnöke kiemelte: a végső cél az, hogy senki ne kerüljön ki úgy az iskolarendszerből, hogy legalább egyszer nem járt az emlékközpontban.

Harsányi László miniszteri biztos, aki e funkciójában a holokauszt 60. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezéseket koordinálta, közölte: pénteken benyújtja lemondását e posztról, miután feladatát befejezettnek tekinti. Molnár Judit történész, a Magyar Nemzeti Múzeumban a kiállítás létrehozására másfél éve alakult programiroda vezetője elmondta: a tárlat vezérmotívuma az állam és az állampolgár viszonya a két világháború között. A kiállítás az egykor "zsidónak minősített" magyar állampolgárok és a romák sorsát mutatja be, de nem kronologikus, ilyen értelemben nem hagyományos elrendezésben.

A tárlat anyaga öt "fázis" köré csoportosul: a jogfosztást, a kifosztást, majd a szabadságtól, az emberi méltóságtól, végül az élettől való megfosztást taglalja. A témakörök között szerepel egyebek mellett a felszabadulás és felelősségre vonás, mint ahogy megjelennek a korabeli válaszok, dilemmák is. A feliratok, képek, filmek, eredeti dokumentumok mellett a látogatót érintőképernyős számítógépek és interaktív térképek várják; az utóbbiak a gettósítást és a deportálás folyamatát szemléltetik, de fontosabb épületeket is feltüntetnek. A kiállítás "útvonala" a föld alatti térben indul, ahol a központi elemet öt család története jelenti. Az üvegfalon életeket jelképező vonalak futnak, amelyek az emberek sorsát érzékeltetve fokozatosan "elfogynak".

A zsinagóga az emlékezés és a gyász tere; itt mutatják be az embermentőket, és jelenítik meg a "hiányt": az eltűnt közösségeket a lerombolt templomokkal szemléltetik, a legyilkolt emberek hiányát pedig áttetsző üvegpadokon elhelyezett portrékkal jelenítik meg. A kiállítás a karzaton zárul, ahol üvegfalakkal körülölelt meditációs teret alakítottak ki, és számítógépen elérhető adattárat találnak a látogatók.

Az érdeklődők több nyelven informáló audiokalauzt vehetnek igénybe, és a szórólap is háromnyelvű: magyar, angol és héber nyelven közöl tudnivalókat.

A IX. kerületi, Páva utcai emlékközpont 2004. április 15-én nyitotta meg kapuit, azóta több időszaki kiállítást rendeztek a falai között.

---

A kiállítást rendezte: Magyar Nemzeti Múzeum

Történész-muzeológus szakértők:
Jalsovszky Katalin - történész-muzeológus
Karsai László - történész
Kádár Gábor - történész
Szuhay Péter - roma kutató
Toronyi Zsuzsanna - muzeológus
Varga János - álló és mozgókép kutatási szakértő
Vági Zoltán - történész

A kiállítási munkákat szervezte és irányította:
Molnár Judit - történész, a Magyar Nemzeti Múzeum Páva utca Állandó Kiállítás Programirodájának igazgatója

A kiállítási munkákat felügyelték:
Harsányi László - miniszteri meghatalmazott, a Nemzeti Kulturális Alapprogram elnöke
Kovács Tibor - a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója
Szikossy Ferenc - a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese

A kiállítás szakanyagát lektorálták:
Deák István - történész
Kovács Mónika - szociálpszichológus
Ormos Mária - történész
Radnóti Ilona - főmuzeológus
Radnóti Sándor - esztéta
Ungváry Krisztián - történész