Újra megnyílt Kairó zsinagógája

Zsinagógák öröksége

A Semmi Háza - Bächer Iván írása a Holokauszt Múzeumról Megmentik a mezőcsáti zsinagógát Díszkivilágítást kapott a szegedi zsinagóga Képzőművészeti központtá alakítják a soproni zsinagógát Felbecsülhetetlen értékeket rejtenek a fővárosi zsidó temetők Páratlan lelet az egykori auschwitzi zsinagógánál

Kairó zsidó közössége napjainkban legfeljebb néhány tucat idős asszonyból áll. A férfiak a politikai helyzet miatt ugyanis már régen elhagyták az országot és az 1967 évi háború után az egyiptomi hatóságok sok zsidót kiutasítottak.

Nem ez volt a helyzet a XIX. század végén, amikor még mintegy 25 ezer főt tett ki a kairói zsidó közösség. Abban az időben került elő a keresztény Bibliához tartozó Bölcsek Könyvének héber változata az Ezra-zsinagóga lepecsételt raktárából - az úgynevezett genizából -, ahol olyan vallási tárgyú iratokat tárolnak, melyeket a zsidó vallás előírásai szerint nem szabad megsemmisíteni. A Bölcsek könyve addig csupán görög változatban volt ismert.

A most újból megnyílt zsinagóga 1934-ben épült Kairó egyik zöldövezetében, Maadiban. Építtetője, Meir Biton a költségek egy részét maga fedezte, a többit pedig a zsidó közösség körében gyűjtötte össze. Az alapkőletételnél a kairói keresztény és muzulmán közösség is képviseltette magát.

"Mindenesetre büszkék vagyunk, hogy az itteniek elfogadták a zsinagóga újbóli megnyitását. A város részének érezzük magunkat" - jelentette ki az izraeli nagykövet, aki arra számít, hogy a neoromán stílusú zsinagógát elsősorban izraeli diplomaták és üzletemberek látogatják majd. Hozzátette azonban: "A zsidó istentisztelethez tíz férfi kell, és nem lesz mindig könnyű összeszedni ennyit Kairóban"

(Múlt-kor/Panoráma)