215 éve született a legnagyobb magyar Széchenyi István

A bolond Stefi gróf?

Széchenyi részt vett a dunai gőzhajózás életre hívásában, ő alapította az Óbudai hajógyárat, létrehozta a téli kikötőt. 1835-37 között királyi biztosként irányította az Al-Duna szabályozását és a róla elnevezett út építését. Sürgette a Duna-Tisza-csatorna építését, mozgalmat indított állandó Duna-híd építése érdekében. Angliai útja után jelentést írt a Buda-pesti hídegyesülethez, a két Clarkkal megépíttette a Lánchidat, itt fizetett először a nemesség. Bankot és gyárakat alapított, A magyar játékszínrűl című írásával támogatta a magyar színház ügyét, ösztönözte a bortermelést és a selyemhernyó-tenyésztést, a Szépészeti Bizottmány révén fővárossá akarta tenni Pest-Budát.

Az 1840-es években nagy sikere volt a Tisza-szabályozás és a balatoni gőzhajózás megindítása. 1845-ben lett a Helytartótanács Közlekedési Bizottságának elnöke, s mozgalmat indított a budai Alagút ügyében. Ekkor kezdődtek ellentétei Kossuth Lajossal: 1841-ben, Kelet népe című írásában izgatással vádolta meg Kossuthot, támadta kezdeményezéseit, a Védegyletet és a Magyar Kereskedelemi Társaságot, mivel félt, hogy ezek összeütközést provokálnak Béccsel.

1847-ben mosoni követ lett, hogy ellensúlyozza Kossuth szerepét, az országgyűlésen nagyszabású közlekedési tervet nyújtott be. Az 1848-as forradalmat örömmel fogadta, s mikor a király szentesítette a polgári átalakulást, a Batthyány-kormány közlekedési és közmunkaügyi minisztere lett. Az udvar és a magyarság közti fokozódó ellentétek azonban megviselték idegeit, s 1848 szeptemberében ideggyógyintézetbe küldte orvosa. Útközben megszökött és a Dunába akart ugrani, erővel vitték Döblingbe, ahol nyugtalansága egy idő után fásultságba csapott át.

1854-től állapota javult, 1856-ban ismét dolgozni kezdett. 1857-ben Nagy Szatírájában gúnyolta ki az abszolutizmust, majd 1859-ben Ein Blick auf den anonymen Rückblick (Egy pillantás a névtelenül megjelent Visszapillantásra) címmel választ írt egy, a Bach-rendszert dicsőítő röpiratra. A Londonban név nélkül megjelent röpirat miatt rendőri felügyelet alá helyezték. A hatóságok által folyamatosan zaklatott Széchenyi 1860. április 8-án főbe lőtte magát.

Hazaszeretete, hite a haladásban, akaratereje, harca a reformokért, alkotó szenvedélye, áldozatkészsége, gyakorlati munkássága hazánk kiemelkedő személyiségévé tette. "Nem hal meg az, ki milliókra költi / Dús élte kincsét, ámbár napja múl" - írta róla Arany János.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma)

1. Az álmodozó reformer
2. A bolond Stefi gróf?