Francia-német vasútfejlesztési rivalizálás
2005. február 7. 12:26
Az európai összehasonlító történetírás régi témája, hogy az azonos időben azonos forrásból eredő technológiák mennyiben eltérő illetve hasonló párhuzamos utakat jártak be a kontinens nagyhatalmaiban. A technológia és politika találkozásának jó példája a 19. századi francia-német vasútfejlesztési rivalizálás, melynek legfőbb ismérveit most egy kitűnő szakmunka alapján Napóleontól a világháborúig mutatjuk be.
| ||
A francia-porosz háború előtt a franciák jelentősen elmaradtak a vasúthálózat fejlesztésében. A Párizs központú infrastruktúrafejlesztés lelassította a francia csapatok mobilizálását 1870-ben.
A német katonai stratégát, Helmuth von Moltke-t viszont összehangolt vasúti menetrendek segítették a harcban. Csapatai és az utánpótlást szállító szerelvények megállás nélkül szelhették át Németországot, s ez hat nappal megrövidítette a német hadsereg felkészülési idejét.
A francia-porosz háború után a szembenálló felek a legmélyebb bizalmatlansággal figyelték egymás vasútfejlesztési lépéseit. Mitchell szerint a küzdelemből a németek kerültek ki győztesen, bár ez a tény a villámháborús Schlieffen-terv összeomlása után már nem igazán vigasztalta a német hadvezetést.
Az államok egymás elleni kűzdelme mögött a vasútvonalak ellenőrzéséért zajló állami és magántőke közötti kűzdelem rejtezik. A sedani vereség annyira megviselte a francia államot hogy az 1870-es évek belpolitikai viharaiban semmi esély sem mutatkozott a vasutat érintő állami reformok keresztülvitelére. A francia kormányzat nem tudta megakadályozni, hogy a francia vasúti magántársaságok német gyártmányú mozdonyokat szerzzenek be. A vasútvonalak állami tulajdonba vételét csak az első világháború folyamán sikerült megvalósítani Franciaországban.
Ezzel szemben az újonnan alakult német császárságban 1890-re tulajdonképpen csak az állami vállalatok maradtak talpon, az ország vasútpályáin és szerelvényein a birodalmi és tartományi, szászországi, bajorországi kézben lévő cégek osztoztak.
* Allan Mitchell a san diego-i California Egyetem tanára, a The American Historical Review és a Central European History szerkesztője.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Biblia
- Mit tudhatunk valójában a rejtélyes frigyládáról?
- Károlyi Gáspár Bibliája felbecsülhetetlenül mérföldköve a magyar irodalmi nyelv fejlődésének
- A maga korában katonai zseniként ismerte a világ a Ben-Hur szerzőjét
- Március 18-án teremtette Isten a világot a középkori emberek szerint
- Krisztus megkeresztelésének emlékét őrzik a vízkereszti hagyományok
- Pontos számítások helyett a hagyomány határozza meg Jézus születésének napját
- Néhány perc alatt, rekordáron elkelt a legkorábbi ismert héber Biblia
- A világ legrégebbi ismert Bibliáját állítják ki Tel-Avivban
- A középkorban pontosan kiszámolták a teremtés kezdetének dátumát is
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
