2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Walt Disney ókori elődei: az első animáció 5000 éves

2005. január 26. 12:07

Egy 5000 éves agyagedényre mázolva találták meg a világ első olyan díszítményét, amely több fázisú, animált mozgást ábrázol.

Irán délkeleti részén, a titokzatos Megégett Városban bukkatak rá a régészek arra az agyagedényre, melynek falán a világ első ismert animációja (mozgást ábrázoló képsorozata) látható. Az egymást követő képeken egy kecskét látunk, amely egy fa felé ugrándozik, majd lelegeli a leveleit.


Az animáció egy részlete
A Megégett Városnak nevezett 5000 éves település a Közel-kelet egyik legősibb kultúrjának romjait őrzi. A terület régészeti értékeit elsőként Stein Aurél magyar tudós (kit a világ többnyire Sir Aurel Stein brit régészként ismer) fedezte fel. Stein után először olasz régészek végeztek a területen komolyabb ástatásokat 1967-től kezdődően, akiktől az iráni Mansour Sajjadi vette át a munkát 1974-ben.


A titokzatos település százötven hektáros területéről számos lakóépület, műhely, kultikus építmény és sírhely került már elő. Az első településnyomok i. e. 3200 körül keletkeztek, és a város i. e. 2100-2000 körül pusztult el végleg. Fennállása során háromszor égett le teljesen, történetében négy korszak vagy kultúra különböztethető meg. Mivel az utolsó, i. e. 2000 körüli tűzvész után nem építették újjá, a Megégett Város néven ismert.


A Megégett Város az urbanizáció, a városi kultúra egyik legelső nyoma az emberiség történetében. A gazdag leletek alapján egyértelmű, hogy a város fénykorában elképesztően fejlett civilizációnak adott otthont; lakói vadászattal, halászattal, szövéssel és magas szintű fazekassággal foglalkoztak. Sok jel utal arra, hogy a város valóságos találkozópontja volt az ősi fejlett civilizációknak, így a mezopotámiainak, az indiainak és a kínainak.


A város és környéke a Közel-kelet egyik leggazdagabb régészeti lelőhelye, a tudósok szerint földjén még jópár meglepő felfedezésre számíthatunk. Eddig az itt talált legérdekesebb lelet az a koponyacsont volt, melyet az ősi Perzsiában végrehajtott első trepanáció (koponyalékelés) nyomának tekintenek.

Legalább ilyen érdekes a most előkerült, 8 cm átmérőjű és 12 cm magas agyagkorsó, melynek falán a történelemben példátlanul összetett módon ábrázolták a mozgást. A Megégett Városban korábban is találtak ismétlődő képeket tartalmazó díszítményeket, ám egyik sem utal mozgásra.


"Miközben a vajsárga korsót rejtő sírban kutattunk, találtunk egy csontvázat is, mely feltehetően az animáció alkotójáé volt" - mondta a Megégett Város feltárását vezető Mansour Sajjadi iráni régész az Iranian Cultural Heritage News Agency portálnak. Sajjadi szerint "a Megégett Városban talált képek egyszerűen példa nélkül állnak az ókori történelemben".


A régészek a korsón látható képek alapján rekonstruálták az animációt, és 20 másodperces filmet készítettek belőle.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár