200 éve hunyt el Csokonai Vitéz Mihály
2005. január 28. 13:58
A költő, a magyar felvilágosodás legnagyobb lírikusa volt. Antifeudális, antiklerikális és materialista elemeket is tartalmazó világnézete, valamint népies és rokokó vonásokat egybeötvöző kivételes nyelv- és formaművészete egyaránt a XIX. század plebejus és demokratikus irodalmi törekvéseinek legjelentősebb előfutárává avatta. Sokat foglalkozott botanikával és természettudományokkal is; sok növénynek ő adott magyar nevet. 2003-ban díjat alapítottak tiszteletére, melyet nem hivatásos művészek kaphatnak.
1793-ban tucatnyi saját és fordított színművet küldött a pesti színjátszóknak, köztük A méla Tempefőit. Ebben a magyar kulturális viszonyok elmaradottságát mutatja be, az alcímben summázva véleményét: "Az is bolond, aki poétává lesz Magyarországon!". Mozart "szabadkőműves" operáját, a Varázsfuvolát is fordítani kezdte Boszorkánysíp címmel. A jakobinusok terveiről Kazinczytól hallott, így születtek bölcselő költeményei (Az estve, Az álom, Konstancinápoly). Ezekben materialista alapon támadja a nép kizsákmányolását, a "denevér babona, bagoly vakbuzgóság" vallását. Finom, rokokó verseit nyugat-európai időmértékes-rímes verselésben írta. Dalstílusa Petrarcától ered, amit klasszikus mitológiával, érzelmes természetábrázolással, vaskos diákhumorral, a népdal egyszerűségével vegyített. Dalai kéziratban s énekelve terjedtek.
1794-ben mint togátus diák a poétai osztályt vezette, szabadban tartott órákat, énekre, táncra, színjátszásra is rávette diákjait - a kollégiumból ezért s tán jakobinus kapcsolatai miatt zárták ki. 1795-ben Pesten Dugoniccsal és Virág Benedekkel találkozott, s egy kötetet összeállított, de nem tudta kiadatni, csak hét verse jelent meg Kármán József Uránia című folyóiratában. A sárospataki jogakadémián tanult, majd a pozsonyi országgyűlésen keresett támogatót művei kiadásához, de csak a maga szerkesztette Diétai Magyar Múzsa füzeteiben tudta őket megjelentetni.
Komáromban, ahol sikertelenül próbált lapot alapítani, találkozott 1797-ben Vajda Juliannával, egy gazdag kereskedő leányával, akit Lillának nevezett, s akibe beleszeretett. A lányt csak úgy ígérték neki, ha állandó megélhetést szerez. Csokonai állást nem kapott, s mire visszatért Komáromba, Lillát máshoz adták. A boldogan induló, de csalódást hozó élményből születtek a magyar szerelmi líra kiemelkedő alkotásai: A Reményhez, A Pillangóhoz, Köszöntő, Egy rózsabimbóhoz. Ezután egy ideig Somogyban, Nagybajomban élt, itt írta nagy szentimentális ódáit: A tihanyi ekhóhoz és A magánossághoz címmel s népies verseit: Parasztdal, Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz, Szegény Zsuzsi, a táborozáskor. 1798-99-ben vetette papírra farsangi vígeposzát, a Dorottyát, számos jellegzetes korabeli figurával gazdagítva irodalmunkat. Csurgón a gimnázium segédtanáraként irodalmat, nyelvet és természettudományt tanított. Két darabot írt itt: a Culturát és Az özvegy Karnyónét, s elő is adatta diákjaival, erősen karikírozott alakjai igen találóak. A dialógusokat csak lediktálta, ez magyarázza laza szerkezetüket és szövegváltozataikat.
Mivel költészetéből nem tudott megélni, mecénásokat keresett: Festetics György és Széchényi Ferenc támogatták őt. Debrecenbe 1800-ban tért vissza, s előfizetőket gyűjtött versei kiadásához. 1802-ben Komáromban kinyomatta életműsorozata első darabját, Ewald Kleist A tavasz című fordításait. További kötetei előszavában stilisztikai, nyelvi és esztétikai nézeteit fejtette ki, de csak a Dorottya jelent meg. Honfoglalási eposz töredékének Kazinczy adott címet: Árpádiász. Háza leégett, tüdőbaja kiújult, bajait barátsága enyhítette a költő és botanikus Fazekas Mihállyal, Főhadnagy Fazekas úrhoz című verse is utal erre. Ekkori ódája, A lélek halhatatlansága kiemelkedő bölcseleti mű. 1803-ban Bécsben kiadott Anakreoni verseiben a dal, a bor, a nők és a természet szépségéről énekelt. 1804. áprilisban Rhédey Lajosné nagyváradi temetésén A lélek halhatatlanságát adta elő, itt szerzett tüdőgyulladásában halt meg Debrecenben, 1805. január 28-án. Barátja, Diószegi Sámuel búcsúztatta, nekrológját Kazinczy írta.
Csokonai jelentőségét száz év múlva a nyugatosok ismerték fel, Ady saját elődjének látta őt. Antifeudális, antiklerikális, materialista elvei, népies és rokokó írásművészete a 19. századi demokratikus-plebejus irodalmi törekvések fő előfutárává teszik.
(Panoráma)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
holokauszt
- Több mint fél évszázad után derült fény a híres fotó főszereplőjének kilétére
- Szobrok és egy rózsafajta is őrzi Anne Frank emlékét Japánban
- Antonescu teljesen el akarta tüntetni a zsidóságot Romániából
- Egész életét az elesettek megsegítésének szentelte Sztehlo Gábor
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához
- Először még sikerült megmenekülnie a hamis iratokkal Adolf Eichmannak
- Holokauszttúlélők rajzait tekintheti meg a közönség a Magyar Nemzeti Galériában
- Svéd és svájci diplomaták is mentették a budapesti zsidóságot
- Megnyílt a Holokauszt 80 emlékév a Dohány utcai zsinagógában
- Teve és birkanyáj is színesítette már a Margitszigeti Szabadtéri Színpad előadásait 15:05
- Papnak készült, ám az ország legkedveltebb fizikusa lett Öveges József 14:20
- Több helyszínen várják a haditechnika iránt érdeklődőket a Múzeumok éjszakáján 13:20
- Hatalmas veszteségek árán sem tudta megnyerni utolsó hadjáratát Napóleon 09:50
- Csapatai élén vette ki a részét Franciaország felszabadításából Charles de Gaulle 08:20
- Évszázadokon át keresték a titokzatos déli kontinenst a régi korok hajósai tegnap
- Veszteséggel zárult az első hazai nemzetközi repülőshow tegnap
- A történelmi félmúlt árnyéka: 1968 – Egy szerelem rekonstrukciója tegnap