Az iraki lápvidék lakói
2003. február 12. 09:56
Ha valami, akkor az iraki ősi mocsári kultúra elpusztítása jól ment a diktátornak. Az iraki etnikumok közül jelenleg a Tigris és az Eufrátesz déli területein élő lápvidéki arabok a legjobban fenyegetettek.
persona non grata |
A kurdok sorsában egy másik etnikum, a 22 milliós iraki népesség közel hatvan százalékát kitevő síita arabok is osztoztak. Legbefolyásosabb vallási vezetőjüket megölték, vallási szertartásaikat pedig évek óta korlátozzák. A sumér korszakra visszanyúló 6000 éves kultúrát pedig, amelyet egykoron a két folyó körüli mocsaras vidék táplált, tulajdonképpen teljesen kiirtották. A lápvidéki arabokkal történteket több nyugati emberjogi szervezet népirtásnak titulálta. A déli Basra város északi bevezető útján, ahol valaha mocsaras földek terültek el, most Husszein hatalmas portréja díszeleg. Mögötte lagúnák és szigetek, kenuk, púpos hátú nádból készült házak, dagadó vízesések láthatók: mind-mind a mocsári élet még látható, megmaradt kellékei.
Mint a diktátorok általában, Szaddám Huszein is igyekszik kizárni miden olyan lehetőséget, amely uralmát veszélyeztetheti. Így kénytelen volt gondoskodni a mocsarak környéki arabok érintetlenségéről is, hiszen a több ezer négyzetkilométeres terület, amelyet a helikopter feltalálásáig gyakorlatilag csak csónakokon lehetetett megközelíteni, ideális központja volt a lázadó és banditizmusra hajló elemeknek.
A mocsári arabok egyébként nem csak a Szaddám-érát fenyegetik, de az elmúlt századokban a törököknek, a perzsáknak és a briteknek is volt módjuk megtapasztalni e népek "vendégszeretetét". A bennszülöttek ugyanis karavánokat fosztottak ki, vonatokat és katonai alakulatokat támadtak meg. A nyolcvanas években zajló irak-iráni háborúban pedig számos iráni milícia fészkelhette be magát a lápvidékre.
1991-ben az öbölháborút követő siíta felkelés leverése után Huszein vegyi fegyverekkel, napalmmal bombáztatta a mocsárvidék falvait. A légitámadások után az egykori gyarmattartó britek tervei szerint hozzákezdett a mocsarak kiszárításához. A diktátor hadserege remek munkát végzett. 1992-ben bő hat hónap alatt sikerült a termékeny, lápos területeket sivár, lakhatatlan sivataggá változtatnia. Az ENSZ az akciót a világ egyik legsúlyosabb környezetszennyezésének, természeti katasztrófájának nevezte.
A lápvidék 250 ezer lakója közül legalább százezret kitelepítettek, és közel 40 ezer ember menekült a szomszédos Iránba. A szülőföldjükről elűzöttek ezreit küldték az ország északi területein felállított katonai táborokba, ahol sokukat kivégezték. A sokat szenvedett vidék lakóira most újabb megpróbáltatás vár. A küszöbön álló háborúban előfordulhat, hogy az amerikai és iraki csapatok hadszíntérré változtatják az egykoron élettel teli, mocsaras vidéket.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2012
- Öveges professzor, mindenki fizikatanára
- Tabutörő stációk: Szexuális forradalom – szexuális ellenforradalom
- A japán-amerikaiak internálása a második világháborúban
- Vietnam öröksége - Irak árnyéka
- Szex, szerelem, testiség a szocializmusban
- Balatonederics: A fekete kastély kísérteties históriája
- Variációk Fidel Castro likvidálására
- Kossuth „búcsúja” prózában és versben
- Megmentésre váró hungarikumok
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap