Lemond de Gaulle

2004. május 21. 03:10

Franciaország 1958 óta hivatalban levő köztársasági elnöke, Charles de Gaulle, mivel a népszavazáson elvetik az általa indítványozott közigazgatási átszervezést és szenátusi reformot, lemond. Utóda Georges Pompidou. De Gaulle pozícióit az 1968. májusi zavargások nagyon meggyengítették. Hogy nem sokkal ezután megnyerte a választásokat, annak a rend és nyugalom igénye volt az oka. Amikor az állampolgároknak népszavazáson de Gaulle indítványainak elfogadása vagy elvetése között kell választaniuk, inkább az utóbbi mellett döntenek. Az indítvány második pontja, a szenátusi reform a lakosság körében igen népszerűtlen. A népszavazáson azonban csak az egész indítványt lehetett elfogadni vagy elutasítani. De Gaulle politikája mind nagyobb visszautasításra talál. A NATO-n belüli francia elkülönülés (1966. VII. 1.) nem hozta meg a kívánt eredményt. De Gaulle vezetésével Franciaország vezető hatalommá szeretett volna válni "az Atlanti-óceántól az Urálig terjedő Európában". Ehhez az igényhez Franciaországnak nincs meg sem a kellő belpolitikai koherenciája, sem a pénzügyi lehetősége. Ráadásul az atomprogramhoz hasonló vállalkozásokra tékozolták el azt a pénzt, amelyre a szociális és gazdasági reformokhoz lenne szükség.

Támogasd a szerkesztőségét!

999 Ft 9.999 Ft 19.999 Ft

Miért támogassam a Múlt-kort?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai