2020. nyár: A magyar film 30 felejthetetlen pillanata
ITT támogathatsz bennünket

 
Időszakra szeretnék keresni
Időpont:
Év:
Hónap:
Nap:
Keresési feltételek:
Hónap: június  •  Nap: 01
20 találat
[1]

836. június 1.

Viking portyázók megsarcolják Londont

[2]

1305. június 1.

II. Károly nápolyi király újabb kölcsönt vesz fel a firenzei bankároktól unokája, Károly Róbert számára

[3]

1307. június 1.

Buda városa Károly Róbert hűségére tér

Buda városa az Árpád-ház kihalása után a cseh Vencelt látta volna szívesen a magyar trónon . A Károly Róbert támogatására küldött pápai legátus, Boccassini Miklós a települést ki is közösítette. 1304-ben a fia segítségére érkező II. Vencel cseh király elfogta a Károly Róbert-párti tisztségviselőket, köztük Werner fia László rektort. A fogságból megszőkő tisztségviselő az Anjou-trónjelölt számára foglalta vissza Budát. Átvette a hatalmat, a kinevezett Peturmann rektor elmenekült, társait megbüntették, a hűtlen papokat Tamás esztergomi érsek vetette börtönbe.

[4]

1455. június 1.

II. Mehmed szultán elfoglalja a szerbiai Novo Brdot, és vele együtt Szerbia déli részét

[5]

1459. június 1.

II. Pius pápa megnyitja a török elleni keresztes hadjárat szervezésére összehívott mantovai kongresszust

[6]

1485. június 1.

Mátyás elfoglalja Bécset

A már fél éve körülzárt Bécs védői letették a fegyvert Mátyás király előtt. Az 1482-ben kirobbant osztrák háborút hosszú ellenségeskedés előzte meg III. Frigyes császár (1440-1493) és Mátyás között. Az uralkodó 1458-ban igényt támasztott a magyar trónra (a Szent Korona 1440 óta nála volt), a cseh konfliktusban Mátyás ellenfeleit támogatta, a török támadások idején gyakran támadta a nyugati határszéleket. (Igaz, Mátyás meg átengedte a törököket Horvátországon ausztriai portyákra.) Mátyás a Habsburgokat is fegyverrel kényszerítette arra, hogy az új Hunyadi-dinasztia létezését tudomásul vegyék. A nagy terveket dédelgető uralkodó, mielőtt a császári trón megszerzésére is kísérletet tett, elfoglalta Bécset, s hátralévő éveiben nagyobbrészt itt tartózkodott. (Ellentétében a közhiedelemmel, Mátyás a legkevesebbet utazó magyar királyok közé tartozott.) Bécsújhely 1487. augusztus 17-én kapitulált; ezzel Alsó-Ausztria, Stájerország és Karintia egy része is magyar uralom alá került.

[7]

1514. június 1.

A pesti tábor keresztesei leteszik a fegyvert

A törökellenes keresztes hadjáratot X. Leó pápa 1513. szeptember 3-án hirdette ki. Szervezését Bakócz Tamásra bízta, aki 1514. április 9-én kezdte meg a katonák toborzását. Pár héttel később nevezte ki a had vezérévé Székely Dózsa Györgyöt, bár egyes kutatók kétségeiket fogalmazták meg személyét illetően. A hír hallatán 40 ezer paraszt-keresztes gyűlt össze a táborban, ez azonban veszélyeztette a mezőgazdasági munkák kivitelezését. A feszültség egyre nőtt, ennek hatására Bakócz betiltotta a keresztes hadjárat folytatását. A jobbágyok között a hangulat inkább a nemesek ellen fordult, a főúri csapatok fokozatosan számolták fel a keresztes gócokat.

[8]

1531. június 1.

Megszületett Zsámboky János történetíró

A nagyszombati születésű polihisztor Bécsben, Wittenbergben, Strassburgban és Párizsban tanult, majd Paduában orvostant hallgatott. 1557-től Bolognában tanított, 1564-től Bécsben Miksa, majd Rudolf császár udvari orvosa és történetírója volt. A Duna-táji filológus-humanizmus egyik kimagasló képviselője. Szoros kapcsolatai voltak francia és német tudósokkal és írókkal. Számos nyelven írt és beszélt. A magyar vonatkozású történeti munkák kiadásával jelentősen hozzájárult az ország külföldi megismertetéséhez. Sajtó alá rendezte a Corpus Juris Hungarici első kiadását is. Magyarországról és Erdélyről több térképet készített. Bécsben hunyt el 1584. június 13-án.

[9]

1557. június 1.

Erdély a vallási türelem mellett foglal állást

A 16. századi erdélyi országgyűlések előszeretettel foglalkoztak az egyházak helyzetével. A rendek tudomásul vették: az addig egyeduralkodó katolikus egyház mellett megjelent a lutheranizmus (1557), és vannak követői a svájci hitvallásnak is (reformátusok 1564). Már az 1557. nyári tordai országgyűlés arra az álláspontra helyezkedett, hogy `mindenki olyan hitben éljen, amilyenben akar`, ha ezt a más vallásúak háborgatása nélkül teszi. Ezt a gondolatot az 1560-as évek diétái tovább vitték, mígnem az 1568. januári tordai országgyűlés eljutott mindennemű protestáns vallás - beleértve az antitrinitáriust is - védelméig. Kimondta, hogy a prédikátorok saját lelkiismeretük szerint tanítsák a népet, ez viszont olyan prédikátort fogadhat magának, amilyet óhajt. A vallási türelem nyilvánvalóan összefüggött azzal a körülménnyel, hogy maga a fejedelem és a magyar protestánsok szuperintendense egyaránt a legfrissebb újítás felé hajlott. Az igazsághoz azonban hozzátartozik, hogy az 1556. évi kolozsvári diéta elrendelte a katolikus papok kiűzését. Ezen végzést csak a katolikus Báthory István fejedelemsége alatt, 1581-ben volt hajlandó felülvizsgálni. (A görögkeleti románok tömegei eleve kívül rekedtek a vallásalkotmány sáncain.)

[10]

1746. június 1.

Mária Terézia és Erzsébet cárnő megbízottjai szövetséget írnak alá Poroszország ellen.

[11]

1792. június 1.

Kentucky az USA 15. tagállama lesz

[12]

1826. június 1.

Megszületett Prielle Kornélia színésznő

Priel Antónia néven látta meg a napvilágot Máramarosszigeten. 1841 nyarán Szatmáron lépett először színpadra. Pályájának kezdetén különböző vidéki és pesti társulatok tagja volt. 1859-ben a pesti Nemzeti Színházhoz került, amelynek haláláig tagja maradt. Legjobb szerepei a könnyed francia társalgási drámák finom asszonyalakjai voltak. Természetes és egyszerű játékmodora erősen hozzájárult sikereihez. Feljegyezték, hogy fiatal éveiben Debrecenben annyira megbabonázta Petőfi Sándort, hogy a költő gondolkodás nélkül az oltár elé akarta vezetni. A sors azonban megakadályozta őt ebben. A sorsot két pap személyesítette meg, akik az azonnali esketésre nem voltak hajlandók, kissé elhamarkodottnak tartották. Ez annyira feldühítette Petőfit, hogy azonnal elhagyta a cívis várost, mátkáját is maga után hagyva. Prielle Kornélia 1848-ban színész kollégájához, Szerdahelyi Kálmánhoz ment feleségül, akitől hamar elvált, s 1849-ben Hidassy Elek földbirtokos, huszárkapitány felesége lett, majd újból Szerdahelyi házastársa lett. 1881-ben a Nemzeti Színház első örökös tagjává választották. A színház 1892-i bécsi vendégszereplésekor nagy sikert aratott A nagymamában, amelyet Csiky Gergely az ő számára írt. Két hónappal halála (1906. február 25.) előtt, már elborult elmével, negyedszer is férjhez ment, az akkor 33 éves Rozsnyay Kálmán íróhoz.

[13]

1828. június 1.

Brunszvik Teréz megnyitja Angyalkertjét

Budán, a mai Mikó és Attila utca sarkán lévő házban Brunszvik Teréz grófnő (1775-1861) kezdeményezésére, angol példák nyomán, Angyalkert néven megnyitotta kapuit a Habsburg Birodalom, illetve Magyarország első kisdedóvó intézménye. Az első óvoda pártoló tagjaiból alakult meg az `intézetek egyesülete`, amely később több budai és pesti óvodát is összefogott. Brunszvik Teréz fáradozásainak eredményeként 1832-ben már 10 óvoda működött a Magyar Királyság területén, melyekben írást, olvasást, elemi geometriát, számolást, az ember testrészeit és a környezetben lévő tárgyakat, grammatikai alapokat, zoológiai, mesterségekbeli, időszámítási ismereteket, a használatos pénzegységeket, éneket stb. tanították a külföldön már alkalmazott módszerek felhasználásával. A gyerekek heti 48 órát töltöttek az óvodában. Délben megszakították a foglalkozásokat, a gyermekek hazamentek és otthon ebédeltek.

[14]

1862. június 1.

Eötvös József a polgári-liberális berendezkedés mellett foglal állást

Az 1840-es években a Pesti Hírlap köré csoportosuló centralisták, köztük Eötvös József, a polgári állam megteremtését az értelmiségi polgárság kialakulásához kötötték. Számukra az 1848-as forradalom riasztó jelnek bizonyult. Bár Eötvös kultuszminiszterként részt vett a Battyhyány-kormány munkájában, nézetei egyre inkább Széchenyihez közelítettek. Lamberg megölése után családjával Bajorországba menekült. A szabadságharccal már nem tudott azonosulni, mivel nézetei szerint a cári Oroszország terjeszkedésével szemben csak a Habsburg-monarchia nyújthat Magyarországnak védelmet. Az önkényuralom időszakára esett egyik legjelentősebb művének, `A XIX. század uralkodó eszméinek befolyása az álladalomra` címűnek megjelenése. Ebben elméleti útmutatást kívánt adni a birodalom polgári-liberális berendezkedéshez. A polgári állam legfőbb feladataként a szabad egyéniségek kifejlődésének segítését és védelmét állította. Az intézmények - köztük az elavultnak vélt megyék és önkormányzatok - feladatának is ezen egyéni szabadság védelmét tekintette az államhatalomi elnyomással szemben. Solferino után ismét bekapcsolódott a közéletbe, részt vett a kiegyezés előkészítésében, majd vallás, és közoktatásügyi miniszter lett.

[15]

1913. június 1.

Megjelennek az első taxik Budapesten

Miután a főváros 1912-ben kidolgozta a géperejű bérkocsik ipargyakorlását szabályozó rendeletet, elhárult az akadály a taxiközlekedés megindítása előtt. 1913. június 1-jén két vállalat sötétzöld és mélykék színű taxijai megjelentek Budapest utcáin.

[16]

1916. június 1.

Győztes nélkül ér véget a skagerraki csata

Az első világháború egyetlen tengeri csatája, amely a brit nyílttengeri flotta és német tengerészeti egységek között folyt le a Skagerrak előtt (1916. V. 31. VI. 1.), győztes nélkül ér véget. Az ütközet, amelyben 151 brit és 99 német hajó vesz részt, egyik félnek sem hoz, sem stratégiai, sem taktikai előnyt, mert sem a brit tengeri hegemóniát, sem az északi-tengeri átjárók blokádját nem sikerült megtörni. A tengeralattjáró-háborúnak nő a jelentősége.

[17]

1924. június 1.

Bécsben merénylet követnek el Ignaz Seipel osztrák kancellár ellen.

[18]

1926. június 1.

Megszületett Marilyn Monroe amerikai fimszínésznő

Norma Jean Mortenson néven látta meg a napvilágot Los Angelesben. Nehéz körülmények között nevelkedett, egy ideig árvaházban is élt. A II. világháború idején hadiüzemben dolgozott, később meztelenül állt modellt. Gyönyörű teste, bájos arca megtette hatását. 1948-ban szerepelt először a felvevőgép előtt, igazán azonban az Aszfaltdzsungel után kezdtek beszélni róla. Az 1953-ban forgatott Niagara című film jelentette a nagy kiugrást, amelyben nőiessége teljes pompájában ragyogott. Ebben az évben még két főszerepet játszott (Az urak a szőkéket szeretik és a Hogyan menjünk férjez egy milliomoshoz című filmekben), s képe megjelent a Playboy magazin első számában. Noha filmjei nem képviseltek azonos esztétikai minőséget, egy valamiben közösek voltak: igyekeztek maximálisan kiaknázni vonzerejét, s olykor-olykor még drámai színészi alakítás (Kallódó emberek), önfeledt komédiázás (Van, aki forrón szereti) is színezte a jellemrajzát. Először 16 évesen vezették oltár elé, ez a házasság - egy munkással - négy évig tartott. Később már hírességekhez ment feleségül: 1954-ben Joe DiMaggio baseball játékoshoz, majd 1956-ban Arthur Miller drámaíróhoz. Flörtjeiről legendák keringenek, állítólag Yves Montand, John F. Kennedy elnök és fivére, Robert sem tudott ellenállni csábító szépségének. 1962. augusztus 5-én bekövetkezett halála körülményei mindmáig tisztázatlanok; valószínűleg öngyilkos lett az akkor már zaklatott idegzetű filmcsillag. Kultusza, sőt mítosza az évtizedek során változatlanul ragyog: tudós könyvek és pikáns albumok sorát jelentették meg róla.

[19]

1935. június 1.

Ribbentropot különleges megbízatással rendkívüli követté nevezik ki

[20]

1941. június 1.

Brit csapatok bevonulnak Bagdadba

Bezár