Pécsre költözik az európai kultúra

Essen történelmet ír

Történelmet ír a németországi Essen az európai kulturális fővárosi szerepvállalással, amelynek szombati hivatalos megnyitójára immár minden készen áll. A csaknem 600 ezer lakosú város Péccsel és Isztambullal együtt nyerte el az idei kulturális fővárosi címet, Essen azonban mégis új fejezetet nyitott az Európai Unió kulturális életében. Az európai kulturális fővárosok két és fél évtizedes történetében első ízben fordul elő ugyanis, hogy nem csupán egy város, hanem egy régió - mégpedig a Ruhr-vidék - lesz a kontinens egyik kulturális metropolisza. Azaz a német fegyvergyártás egykori fellegvára csupán a zászlóvivő, az év végéig tartó, maratoni kulturális programban ugyanis vele együtt a régió összesen 53 városa vesz részt.



Amikor 2006-ban a finn uniós elnökség idején a város beadta pályázatát, annak középpontjában a Ruhr-vidéknek a kultúra eszközeivel történő megújítása szerepelt. Nem véletlenül fogalmazott az ENSZ kulturális szervezete, az UNESCO a közelmúltban úgy, hogy a Ruhr-vidék Párizs és New York mellett immár a világ egyik legnagyobb kulturális központjává vált. Mindez meglehetősen merész kijelentés, különös tekintettel arra, hogy Németország legnagyobb iparvidéke korábban mindenekelőtt szén- és acéliparáról volt híres.

A szén- és acélipar azonban immár a múlté. Számottevő változásokat eszközöltek a gazdaság szerkezetében, a munkanélküliség szorításából a régió városai új iparágazatok és szolgáltató szektorok létesítésével igyekeztek kikerülni. Különböző kreatív megoldásokat alkalmaztak, így például bezárt bányákat kulturális intézményekké alakítottak át. Így Essen városa sem termel többé acélt és bezárt a több mint 20 kőszénbánya is. Mára a város egyfajta szolgáltató ipari központtá alakult át. Amúgy pedig püspöki székhely, neves egyetemmel és számos parkkal, céltudatosan a "Zöld Ruhr" képét nyújtva.



A megnyitót több uniós és német vezető jelenlétében szombaton tartják. Jellemző, hogy a nyitófesztivál helyszíne a világörökséghez sorolt Zollverein, egy 1986-ban bezárt és kulturális létesítménnyé átalakított szénbánya és a hozzá tartozó egykori kokszolómű lesz.

Essen városa, illetve a Ruhr-vidék különleges programmal készült a kulturális fővárosi szerepvállalásra (részletek a kulturális főváros oldalán). Abban kereken 300 projekt szerepel mintegy 2500 rendezvénnyel, amelyekre több mint 5 millió látogatót várnak. A programok között zenei rendezvények, különböző kiállítások szerepelnek és múzeumok indulnak valóságos vándorútra. Az uniós alapból és a szövetségi támogatásból származó költségvetés 62,5 millió euró. Hozzászámítva ugyanakkor az elmúlt időszakban a felkészüléssel kapcsolatban végrehajtott tartományi, illetve magánberuházásokat, az összeg már csaknem 350 millió euróra rúg.



Az egyéves kulturális maratonnal a szervezők mindenekelőtt azt a szerkezeti változást akarják bemutatni, amely az 5,3 millió lakosú Ruhr-vidéket jellemzi, és amelyet már régóta nem a szén és az acél határoz meg. Bizonyítani akarják, hogy nemcsak egy szürke ipari, hanem egy olyan modern régióról van szó, amelyben valósággal hemzsegnek a színházak, a múzeumok és az egyéb kulturális intézmények. A program egyik fénypontja a nyár közepére tervezett dalok napja, amelynek során 65 ezer énekes lép fel az első ligás Schalke gelsenkircheni stadionjában. Az A40-es autópályát pedig júliusban lezárják, és 60 kilométeren át egy több tízezer ezer asztalból álló büfévé, vásárrá alakítják át.

Hanns-Dietrich Schmidt, a Ruhr-vidéki város felkészülését irányító társaság nemzetközi igazgatója elmondta: 2010 december 31-én természetesen nem húzzák le a rolót. Valójában évtizedekre szóló, hosszú távú fejlesztési programokról van szó. "Egy kulturális főváros csakis akkor lehet sikeres, ha a város mellett az egész régiót megváltoztatja" - foglalta össze a célkitűzéseket Schmidt, aki a Péccsel és Isztambullal való együttműködést életbevágóan fontosnak nevezte.

1. Essen történelmet ír
2. A világ leginspirálóbb városa lesz Isztambul
3. Pécs, Európa "határtalan" kulturális fővárosa

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye

Kulturális fővárosok Európában

A 2010-es három várossal együtt eddig több mint negyven település büszkélkedhet a címmel, amely lehetőséget biztosít, hogy a város megújítsa kulturális életét és ismertté tegye magát Európa-szerte. Az EKF-kezdeményezés célja, hogy bemutassák Európa kulturális örökségének gazdagságát, sokszínűségét és közösségét, valamint hogy erősítsék az európai polgárok egymás iránti elfogadását és megértését.
Az egyes országok minden évben több várossal nevezhetnek. A tíz új uniós tagország bevonása érdekében 2019-ig rendszeresen két város viseli a címet: egy régi és egy új európai uniós tagállamból. A címet a Tanács évente még egy nem EU-tag városnak is odaítélheti, amennyiben a javaslatot egyhangúlag támogatják.
Az első kulturális főváros Athén volt 1985-ben, majd a sorban Firenze, Amszterdam és Berlin következett. 2000 egyedülálló év volt az EKF történetében, ekkor ugyanis kilenc város viselhette a címet: Avignon (Franciaország), Bergen (Norvégia), Bologna (Olaszország), Brüsszel (Belgium), Helsinki (Finnország), Krakkó (Lengyelország), Prága (Csehország), Reykjavík (Izland) és Santiago de Compostela (Spanyolország).
2001-ben Porto (Portugália) és Rotterdam (Hollandia), 2002-ben Salamanca (Spanyolország) és Brugge (Belgium), 2003-ban Graz (Ausztria), 2004-ben Lille (Franciaország) és Genova (Olaszország), 2005-ben pedig Cork (Írország) mutathatta meg kulturális sokszínűségét a világnak. 2006-ban Patras (Görögország), 2007-ben Luxembourg (Luxemburg) és Nagyszeben (Románia), 2008-ban Liverpool (Nagy-Britannia) és Stavanger (Norvégia), 2009-ben pedig Linz (Ausztria) és Vilnius (Litvánia) volt Európa Kulturális Fővárosa.