Meghal Urey, Nobel-díjas amerikai kémikus
2004. szeptember 13. 12:06
Harold Clayton Urey 1917-ben a montanai egyetemen zoológusi oklevelet szerzett, majd két évvel később ugyanott kémiát tanított. 1924-től a baltimore-i Johns Hopkins, 1929-től a New York-i Columbia Egyetem tanára, 1934-től professzora volt. 1940-45 között részt vett az atombombaprogramban. 1945-0958 között a chicagói, majd a San Diego-i Kalifornia Egyetemen volt professzor. Kutatásai során kémiai kinetikával és kvantumkémiával foglalkozott. A kémiai Nobel-díjat 1934-ben kapta a nehézhidrogén felfedezéséért. Sikerült megállapítania, hogy a hidrogénnek van izotópja, s az új izotópot deutériumnak nevezte el. Később a nehézvíz előállítására is dolgozott ki módszert. Az 1940-es évek végétől geológiai, csillagászati kérdésekkel és az élet keletkezésének problémájával foglalkozott. A kaliforniai La Jolla-ban halt meg.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Látványos színpadi shownak hitték Richmondban a tűzvészt 09:54
- A Watergate-botránnyal teljesen aláásta hatalmát Richard Nixon 09:05
- Vígjátékba illő módon lopták el a Végzet kövét tegnap
- Nem is Dom Pérignon találta fel a pezsgőt? - 10 érdekesség a habzó italról tegnap
- Az űr meghódítására hívta fel az emberiség figyelmét Stephen Hawking tegnap
- A belháborúk mellett a változó klíma is okozta Tikal hanyatlását tegnap
- Évezredek művészeti öröksége találkozik a legmodernebb ipari technológiákkal a Vásárhelyi Kerámia Szimpóziumon tegnap
- Életének utolsó éveit házi őrizetben töltötte a zseniális Galileo Galilei tegnap
