Debreceni diákok leideni peregrinációja a XVII.-XVIII. században

Felsőbb hatósági rendelkezések a külföldi akadémiák látogatásáról

A debreceni diákok külföldi egyetemeken való tanulását a XVII.- XVIII. században a magyarországi református egyház-ezen belül is a Tiszántúli Református Egyházkerület és a Debreceni Református Kollégium professzori kara -, a XVIII. századtól kezdve a Helytartótanács - is - szabályozta. Az egyházi szabályozások érintették a hitelvek, rektori tevékenységek és pénzügyek; a helytartótanácsi határozatok az akadémiajárás engedélyezésének kérdését.

A magyar református egyház igyekezett magát távol tartani a nyugat európai egyházakban jelentkező - a nálunk elfogadott ortodoxiától eltérő - újító mozgalmaktól. Az egyház hitvallásának alapját a `helvetica confessio`(1566) és a heidelbergi cathecismus`(1563) jelentette. Minden ettől eltérő állásfoglalást üldözött, a külföldi akadémiákról hazatérőket `megvizsgálta`, akiket bűnösnek találtak, exkommunikálták.

A leideni akadémián jártak különösen az armininanismus vádjával találhatták szemben magukat. A leideni egyetemen tanító teológus professzorok Arminius és Gomarus teológiai vitájában a dordrechti zsinat hozott döntést 1618-19-ben: Gomarus álláspontját fogadva el Arminiust és híveit eretneknek nyilvánították, követőiket üldözték. A magyar református egyház képviselői ugyan nem jelentek meg a dordrechti zsinaton, határozatát magukra nézve azonban kötelezőnek tartották, így az arminianismus bűnébe esett teológusokat megbüntették.  Azért, hogy elejét vegyék e tan további terjedésének a nyírbátori közzsinat 1631. szeptember 7-én kelt végzésében kikötik, hogy `csak olyanok ajánltatnak a patrónusoknak (akik) (...), a helvét hitvallással ellenkező mindenféle szektáktól, véleményektől pl. arminianismustól óvakod(nak)`.

E határozatnak kevés foganatja lehetett, mivel az 1638. szeptember 23-án Debrecenben a tiszáninneni és túli esperesek félköz zsinatát `azon újítások megelőzése végett (tartották), a melyeket a némely Ángliában és Hollandiában összeesküdt - conspiratio - magyar alumnusok akarnak az egyházba behozni.`
A következő végzést hozta a zsinat: `Ezentúl a tiszáninneni és tuli akadémikusok semmiféle egyházi hivatalba sem bocsáttatnak mindaddig, míg visszajövetelök után hitökről, tudományokról, keresztyéni magukviseletéről bizonyságot nem tesznek s esküvéssel s nevök aláírásával nem kötelezik magokat, a követendő feltételek megtartására.` Az aláírás szövege a következőket tartalmazza: `Én N.N. lelkiösmeretem bizonysága szerint az egyház ezen fentebbi határozatának szabad akarattal s minden csalárdság nélkül aláirok s magamat annak megtartására kötelezem; ugy segéljen engem a hármas egy Isten.`

A Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltára a zsinati végzéseken kívül őrzi azoknak a neveit, akik aláírták e határozatokat: 1632 és 1659 között összesen 64-en, ebből 37-en lettek leideni diákok. Az egyház tehát nem véletlenül éppen azokkal íratta alá ezt a reversálist, akik a németalföldi akadémiákat- közülük is a leidenit- kívánták felkeresni.

Az arminianismus kérdésével még egy félközzsinat foglalkozik Tokajban 1646. február 14-én, mely azt a határozatot hozza, hogy  `Az académiákban fölmenendő iffiaknak, a pomotiora való pénzt addig kezekhez nem kell adni, valameddig meg nem esküszik azon, hogy az helvetica confessioban és az heydelbergai cathecesisiben befoglaltatott tudománnyal ellenkező tudományt nem tanúl; nevezet szerént socinianismust, armenianismust, anabaptismust, puritanismust. Az Magyarországban lévő eccláknak vernalis praxisa ellen, semi ujitast ha nem teszen.`

1. A peregrináció személyi, felsőbb hatósági és anyagi feltételei
2. Leiden jelentősége a magyar diákok koraújkori peregrinációjában
3. A peregrináció személyi feltételei
4. Felsőbb hatósági rendelkezések a külföldi akadémiák látogatásáról
5. Passzusok és engedélyek
6. A peregrináció pénzügyi háttere

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2022

• Bizarr adók a történelemből
• Alba hercegnő mesés élete
• Gustave Courbet, a provokatőr
• Az első napok a felszabadult Bergen-Belsenben
• Régi budai szüretek
• Amerika a terroristák célkeresztjében
• A pápák első munkanapjai
• Leszámolás az Aranybulla-mítoszokkal
• Zene a szerelem oltárán: Alma Mahler