2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
ITT támogathatsz bennünket

Boldog békeidők vagy képmutató konzervativizmus? A viktoriánus korszak megosztó emlékezete

2021. január 22. 11:33 Múlt-kor

A viktoriánus korszak emlékezetében és értékelésében a hatalmas területgyarapodás, az ipari és gazdasági fellendülés miatt érzett büszkeség, a „boldog békeidők” nosztalgiája és a képmutató prüdéria pikírt kritikája vegyült össze. Milyenné vált a Brit Birodalom az 1901. január 22-én elhunyt Viktória 64 éves uralkodása alatt?

Viktória királynő
Viktória királynő 1860-ban (kép forrása: Wikimedia Commons)

Egy gyorsan változó világbirodalom élén

Viktória 1819-ben született Londonban, épphogy. A Hannover-házból származó uralkodó szülei ugyanis Németországban, Heidelberg melletti birtokukon éltek. Az édesanya terhességének nyolcadik hónapjában utaztak Angliába, hogy a gyermek brit állampolgár lehessen, ami III. György unokája számára megkönnyítette a 18 évvel későbbi trónra lépést.

A korszaknak nevét kölcsönző uralkodót 1837-ben koronázták meg, három év múlva férjhez ment Albert szász-coburg-gothai herceghez. „Európa nagymamájának” is nevezik, amely jelző nem túlzás, ugyanis kilenc gyermekéből nyolc a kontinens különféle dinasztiáiba házasodott be. Leszármazottai – köztük 35 unokája – az uralkodóházak javával rokonságba kerültek.

Milyen volt ez az ország, amelynek élén Viktória 64 éven át uralkodott? A több mint félévszázados periódus első éveiben Nagy-Britannia gazdasági válsággal küszködött. A rossz életkörülmények olyan politikai és társadalmi mozgalmakat hívtak életre, mint a demokratikus vívmányokat – így például a választójog kibővítését követelő – chartizmus vagy a gabonatörvény-ellenes liga.

A viszonylag nyugodt nemzetközi helyzet és a háború nélküli évek megteremtették a gazdasági fejlődés feltételeit. A megindult urbanizáció és iparosodás következtében az ország nemzeti jövedelme 1801 és 1851 között megháromszorozódott. A munkakörülmények javulása azonban nem tartotta a szintet a profit szárnyalásával, a társadalmi különbségek pedig egyre nőttek.

Az 1850-es években Nagy-Britannia jelentős külterületekkel rendelkezett, amit tovább növelt Indiával, illetve az úgynevezett fehér gyarmatokkal, közöttük a legjelentősebb kanadai területekkel. Viktória – a maga 150 centiméterével – az addigi világ legnagyobb birodalma felett uralkodott. A 33 millió km2-nyi területen 400 millió ember, a világ összlakosságának negyede élt. Az uralkodónőt 1876-ban India császárnőjévé koronázták, ahová azonban egyszer sem látogatott el hosszú életű uralkodása során.

A viktorianizmus kifejezést az 1850-es évektől kezdték el emlegetni. A névadást nem a királynő brit politikára gyakorolt nagy hatása indokolta, sokkal inkább a korszak sajátos értékrendjére utalt. Ennek legfőbb elemei a család- és munkacentrikusság, a konzervativizmus, a vallásosság és a visszafogott életmód voltak.

A Viktória nevével fémjelzett korszak korántsem volt egységes – ahogyan a Vadász Sándor szerkesztette 19. századi egyetemes történelemtankönyv vonatkozó fejezetéből kiderül – mélyreható társadalmi, politikai és gazdasági változások zajlottak le. Az ipar és kereskedelem kitermelte az egyre erősebb középosztályt. A városi vállalkozói réteg tőkéje nemcsak a gazdasági, hanem a hétköznapok átalakulásán is éreztette hatását. A politikai életet azonban kibillenthetetlenül az arisztokrácia uralta.

Születtek intézkedések a gyári munkakörülmények javítására, az oktatás és az egészségügy fejlesztésére is. Az alsóbb rétegek helyzete azonban sokban nem javult, inkább a szakmunkás réteg érzékelte a civilizációs fejlődést. A legszegényebb munkásság helyzetén a különféle sztrájk- és munkavédelmi szervezetek próbáltak javítani.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Viktória portréja 1833-ból (kép forrása: Wikimedia Commons)Az uralkodónő (kép forrása: Wikimedia Commons)A 4 éves Viktória 1823-ban (kép forrása: Wikimedia Commons)A brit királynő egy 1882-es felvételen (kép forrása: Wikimedia Commons)Az első ismert fotó Viktóriáról és legidősebb lányáról (1845) (kép forrása: Wikimedia Commons)
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár