Bizonyítási vágya és kisebbségi komplexusai egyszerre segítették és hátráltatták Napóleont

A piszkos haszon keresése

Napóleon üdvözölte az 1789 júliusában, egy hónappal 20. születésnapja előtt kitörő forradalmat – nem csupán azért, mert köztársaságpárti volt, hanem azért is, mert tudta, a társadalmi korlátok ezzel feloldódhatnak, és előtte is több lehetőség nyílhat meg mind karrier-, mind politikai szempontból. Amikor azonban öt évvel később a forradalmi Párizsban találta magát, a 26 éves Napóleon számára riasztó volt az elé táruló világ, amelyet két olyan dolog vezérelt, amelyben addig nem sok része volt: a pénz és a szex.

Elképesztette az a szabadrablás, amely Robespierre terrorját követte, és undorodott az óriási vagyonokat kergető spekulánsoktól. Ennek ellenére nem tudta megállni, hogy közéjük ne álljon: amikor édesapja 1785-ben elhunyt, csak adósságokat hagyott a családra, Napóleon tiszti fizetése pedig nem volt elégséges édesanyja és hét testvére eltartására. A pénz vonzása egy időre még katonai karrierjével szemben is elsőbbséget élvezett számára: Napóleon az elmenekült vagy a guillotine alá került nemesek birtokait adta és vette, továbbá olyan, gyakorta csempészektől származó árukkal kereskedett, mint a kávé, a cukor vagy a selyemharisnya.

Habár a későbbiekben sem kedvelte az „üzletembereket”, abban is mindig biztos akart lenni, hogy minden eshetőségre legyen készpénze – akárhová ment, mindig volt nála egy kis dobozka („cassette”) aranypénz. A pénzben látta továbbá annak kulcsát is, hogy elérje a saját maga elé állított célokat, többek közt új intézmények létrehozásával és közművek építésével.

Első saját vezetésű hadjáratán, amelyet 1796-1797 folyamán vezetett Itáliában, katonáival teljességgel kifosztották a félszigetet, főként annak értékes műkincseit elhurcolva. Napóleon felismerte, hogy maga a háború is igen busás hasznot tud hozni, és a továbbiakban gondosan ügyelt arra, hogy minden hadjáratába fektetett pénz megtérüljön. Az a két eset, amelyben ez nem sikerült – Spanyolország évekig tartó, eredménytelen megszállása és 1812-es, kudarcba fulladt oroszországi hadjárata – voltak azok, amelyek elősegítették bukását.

1. Sajátos személyiség
2. A piszkos haszon keresése
3. Szexuális bizalmatlanság
4. Érzékenység és önfényezés

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Szovjetunió

• Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila
• A hatalmas veszteségek sem állították meg a szovjet hadsereget Sztálingrádnál 
• A Sztálin elleni harcra buzdított Andrej Vlaszov, de Hitler bizalmát nem nyerte el
• Előnytelen békét eredményezett Oroszország számára a bolsevik hatalomátvétel
• Gerillaharcot vívtak a mecseki láthatatlanok a szovjetek ellen
• Munkaszolgálatosok a keleti fronton
• Kádárék közönséges bűnözőknek igyekeztek beállítani az 1956-os forradalom résztvevőit
• Három napot kért Konyev marsall a magyar forradalom leverésére
• Tragikus véget ért űrutazásával rekordot állított fel Lajka kutya