Balesete után az újságok már halottnak nyilvánították, végül a családi átok vitte sírba Hemingwayt

Útkeresés az „érett” korban

Szenvedélyesen érdekelte a háború, s fáradhatatlanul kereste a személyes boldogságot. E sokféle élményből születtek a végsőkig lecsupaszított, tárgyilagosságra és őszinteségre törekvő, feszes tempójú művei (Halál délután, Afrikai vadásznapló, Szegények és gazdagok). Haditudósítóként többször járt a spanyol polgárháborúban, színdarabot is írt a megszállt Madridról Az ötödik hadoszlop címmel. Itt játszódik az Akiért a harang szól című regénye is, amely talán a legnagyobb közönségsikert aratta.

A harmincas évek végén Havanna mellett vásárolt szerény birtokot, a Finca Vigíát, ahol csaknem három évtizeden át élt. A II. világháborúban is aktív szerepet vállalt, volt haditudósító, részt vett a brit légierő bevetésein, a normandiai partraszálláskor az amerikaiakkal kelt át a La Manche-csatornán, 200 fős csapatával részt vett Párizs felszabadításában, és a legenda szerint ő szabadította fel a Ritz hotelt, ahol már italokkal várta bajtársait.

Elhivatottságára bizonyíték, hogy a II. világháborúban halászhajóját iránykereső felszereléssel, gépfegyverrel és gránátokkal szerelte fel, hogy náci tengeralattjárók után kémkedjen. Fia arról számolt be, hogy mindössze egyszer észleltek ellenséges járművet, de édesapja lelkesedése így is határtalan maradt. 

A háború után visszatért Kubába. 1950-ben megírta A folyón át a fák közé című regényét, amely nem talált olyan pozitív visszhangra, ahogyan előzetesen remélte. Annál nagyobb sikert aratott az idős kubai halász heroikus története, Az öreg halász és a tenger, amelyért 1953-ban Pulitzer-, majd egy évvel később Nobel-díjat kapott. „Az ember nem arra született, hogy legyőzzék” – a regény kulcsmondata Hemingway személyes hitvallásaként is értelmezhető.

Legyőzni ugyan senki és semmi nem tudta önmagán kívül, egy nagy kísértése mégis akadt: az alkohol. Ugyan a Bloody Mary legendája – miszerint orvosa és felesége, Mary árgus szemeit akarta megtéveszteni vodkával és paradicsomlével – csak fikció, de az vitathatatlan tény, hogy a rum alapú frissítő koktél, a Papa Doble Hemingway találmánya. Állítása szerint azért ivott, hogy másokat érdekesebbnek találjon, de ha munkáról volt szó, akkor mindig félretette a poharat.

Nem csak hangulatait, hanem feleségeit is gyakran váltogatta, összesen négyen voltak: első nejével „hódította meg Európát”, Pauline Pfeifferrel Afrikában utazott, és hódolt vadászszenvedélyének, Martha Gellhornnal Kínát látogatta meg, majd Kubába költöztek, Mary Welsh-sel Velencében, majd újfent Kubában telepedett le. 

Bár Castróval jóban volt, 1960-ban elhagyta szigetet, feleségével az Idaho állambeli Ketchumben vásárolt házat, ahol megpróbált ugyanúgy élni és alkotni, mint korábban. Kennedy elnök 1961-es beavatásának alkalmából felkérték egy rövid beszéd, mindössze néhány sor megírására, de nem tudta teljesíteni a feladatot. Az összetört Hemingwaynek ez jelentette az írói karrier végét. 

Depressziós szorongásai miatt kétszer is klinikára került, többször kapott a korabeli Amerikában még elterjedt elektrosokk-kezelést. Szenvedéseit ez nem enyhítette, sőt emlékezetét is többször elveszítette, végül 1961. július 2-án ketchumi házában főbe lőtte magát. Öngyilkosságának szomorú, de ironikus vonása, hogy a halál többször is leselkedett rá, de életösztöne mindig erősebb volt. Legyőzte a maláriát, a vérhast, a hepatitiszt, de még két repülőgép-szerencsétlenséget is. Afrikai balesete után a helyi lapok már halálhírét terjesztették, de Hemingway – súlyos sérülésekkel ugyan, de – feltámadt poraiból. Önmagát már nem tudta legyőzni.

Családjában az öngyilkosság sajnos nem volt egyedi eset. Édesapja, testvérei és az egyik unokája is önkezűleg vetett véget az életének. A családot sújtó „Hemingway-átok”, amely egyben a mentális betegségre is utal, hamar közismert kifejezéssé vált. 

Hagyatékában sok kézirat maradt, ezek nagy részét azóta kiadták (Vándorünnep, Szigetek az áramlatban). Írásainak férfias jellege éppúgy hozzájárult népszerűségéhez, mint a nyilvánosság előtt zajló, kalandokkal, veszélyekkel, szenvedélyes szerelmekkel teli élete.

1. A kalandoroké a világ
2. Útkeresés az „érett” korban

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

11. A kiegyezéshez vezető út, a kiegyezés tartalma és értékelése
IV. Politikai berendezkedések a modern korban

• Véreskezű zsarnokból Ferenc Jóska – hét évtized „a birodalom első hivatalnokaként”
• A Magyarországgal való kiegyezés felé mozdította el Bécset a königgrätzi vereség
• Külpolitikai kudarcok kényszerítették Bécset a Kiegyezésre
• Deák Ferenc tollba mondta a húsvéti cikket, hogy kézírását se ismerjék fel
• Ferenc József is fogadta az 1849-ben jelképesen felakasztott Andrássyt
• 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
• Egyenes út vezetett a kiegyezéstől Trianonig? – az 1867. évi alku 150 év távlatából
• Kossuth a bukás biztosítékát, mások az ország aranykorát látták a Kiegyezésben
• Megoldódott Sisi koronázási fotóinak rejtélye