2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Az utolsó várostrom Magyarországon és a községet védő templom: Máré és Szászfehéregyháza

2023. október 27. 11:20 Múlt-kor

Október 29-én Vadon Jani és a Várfoglalók csapata két újabb régi erősséget hódít meg a Spektrum televízió képernyőjén: a mecseki Máré-várat és a szászfehéregyházi erődtemplomot.

Szászfehéregyháza
A szászfehéregyházi erődtemplom (Fotó: Szabó Gábor)

Máré várának helyén már a római időkben is állt egy őrtorony, amely a népvándorlás korában pusztult el. A Mecsek 340 méter magas, meredek hegycsúcsán a tatárjárás után emelték Máré erősségét, amelyet egy 1316-os oklevél említ először „Castrum Mare” néven. Pécs 1543-as török elfoglalásakor Máré vára is megadta magát, de Zrínyi Miklós 1561-ben visszafoglalta a hódítóktól.

Bár a Máré-várat egy 16. századi tűzvész elpusztította, és a 17. századtól kezdve az oklevelek csak mint romot emlegetik, a 20. században még egyszer ostrom alá vették. Az 1956-os forradalom idején a mecseki láthatatlanok felkelő csoportja innen védekezett a szovjet tankok ellen; a várban ma tábla őrzi az itt elesett két szabadságharcos emlékét. Máré várát így az utolsóként ostromlott magyarországi várként tarthatjuk számon.

Szászfehéregyháza erődtemploma kezdettől fogva meghatározó szerepet töltött be a község életében, amely nevét is a fehér falú, faerkélyes épületről kapta. Az erődtemplom alapjául szolgáló kápolna II. Géza uralkodása idején épült fel, és már a 12. században megkezdődött az erődítése is. A jelenlegi épület keletkezése a 13. századra datálható.

Az erődtemplomot kettős ovális fal övezi, amelyet jól megépített őrtornyokkal láttak el az építőmesterek. Az erősség a templom és a védelemhez szükséges raktárak, kiszolgáló épületek mellett egy iskolának is otthont adott.

A várfoglalók ezúttal sem mulasztják el felderíteni az erősségek környékén található érdekességeket: Vadon Jani a Mecsek rengetegében megpróbálkozik az aranymosással is, Erdélyben felkeresi III. Károly brit uralkodó helyi rezidenciáját, és meglátogat egy fát, amely az első Árpád-házi királyok korának emlékeit őrzi.

Folytatva a már bevált várfoglalási stratégiákat, a második évadban is bepillanthatnak az érdeklődők a részben már csak romjaiban létező, vagy helyreállított középkori várak kulisszatitkaiba. Az első epizódokhoz hasonlóan most is minden ismert és kevésbé köztudott információt összegyűjtött a csapat, hogy a lehető legtöbb érdekességet mutathassák be az erődítményekről.

A várkapitányokkal, helyi szakértőkkel, történészekkel folytatott közvetlen beszélgetések során így feltárulnak a várakkal kapcsolatos tények és legendák, de előkerülnek máig magyarázatra szoruló talányok is.

Mindeközben a humor az új évadból sem hiányozhat, Jani szokásához híven sajátos humorát elővéve közelíti meg a „bevehetetlen” várfalakat, bejárja a titkos alagutakat és föld alatti járatokat, leereszkedik a feltáratlan kutakba és ciszternákba, mindezt már nem csak magyarországi, hanem erdélyi helyszíneken is megteszi.

A Várfoglalók legújabb része október 29-én, vasárnap délután 16:30-tól látható a Spektrum műsorán.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Máré vára légifelvételen (Wikipedia / Civertan / CC BY-SA 4.0)Fotó: Szabó GáborAz erődtemplom belseje (Fotó: Szabó Gábor)Egy 936 éves fa (Fotó: Szabó Gábor)

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár