Az ókori görögök szándékosan építettek templomokat a földrengés sújtotta területekre
2017. szeptember 15. 14:08
A görög szárazföld és a szigetvilág területét szeizmikus törésvonalak hálózzák be, így elég gyakoriak a földrengések. A Plymouth-i Egyetem szakértői szerint nem véletlen, hogy a Hellászban számos templom vált földrengés áldozatává, ugyanis az ókori görögök szánt szándékkal építhették a szent épületeiket azokra a helyszínekre, amelyeket gyakorta rázták meg a földrengések.
Korábban
Görögország az Afrikai- és az Eurázsiai-lemez találkozási vonalánál helyezkedik el. A két egymásnak feszülő kontinentális kőzetlemez különböző intenzitással bár, de folyton mozgásban van, ezért időnként előfordulnak kisebb-nagyobb földrengések az ország egész területén. Nem volt ez másként az ókorban sem.
Delphoit, az egyik legismertebb ősi görög szentélyt és templomegyüttest egykoron a világ köldökének gondolták. Itt őrizték a legenda szerint a Prométheusz által az istenektől ellopott tüzet is. A Kr. e. 373-as földrengés részben lerombolta épületeit, ám a lelkes görögök nem költöztették odébb a templomot, hanem ugyanarra a helyre, a törésvonal tetejére (ahonnan „mámorító” gázok szabadultak fel, valamint a szent forrás érkezett) építették fel ismét.
Korábban a szakemberek úgy vélték, a görögök helyválasztási szokása ezen geotermikus eseményeknek (gázok, forrás) köszönhetőek. A Proceedings of the Geologists’ Association folyóiratban megjelent tanulmány szerint azonban más okot kell keresnünk. Ian Stewart, a Plymouth-i Egyetem Fenntartható Föld Intézetének igazgatója úgy véli, a törésvonalak a kulcsszó. Mint elmondta, Mükéné, Epheszosz, Knidos vagy Hierapolisz szent görög helyeinél is hasonló trendet követhettek.
„Úgy gondolom, több mint véletlen, hogy több fontos, szakrális helyszín is azokon a helyeken épült fel, amelyeket gyakran sújt földrengés” – magyarázta Stewart. „Az ókori görögök igen nagy értékeket helyeztek el a földrengések okozta források fölé, talán a templomegyüttesek ezekhez való közelsége sokkal rendszeresebb lehetett, mint azt korábban gondoltuk volna” – tette hozzá.
A szakértő szerint a görögök a földrengéseket „vegyes áldásnak” tekintették. „Rendkívül intelligens emberek voltak. Úgy gondolom, felismerték volna ezeknek az építészeti hibáknak a jelentőségét, tanultak volna korábbi balfogásaikból, és mivel városaik számára jólétet akartak elérni, a későbbiekben nem építettek volna szent helyeket földrengés okozta helyszínekre, hacsak nem ez volt a fő cél” – így a kutató.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nőtörténet
- Új enciklopédia mutatja be a középkori női irodalmat
- Nem modern találmány: így szabályozták a születéseket az ókori római nők
- A bölcsőtől az íróasztalig: így hódították meg a nők a magyar irodalmat a meséken keresztül
- A Kennedy-dinasztia átka: meghalt Tatiana Schlossberg
- Urartui nők az adminisztrációban? Meglepő leletek Cavustepe várából
- Az egyiptomi nők, akik átírták a hatalom szabályait
- Léteztek-e női gladiátorok az ókori Rómában?
- Nők a függetlenségi háború kulisszái mögött
- Emily Langton Massingberd – a nő, aki megelőzte korát
- Restaurálják és átvizsgálják I. Ottó császár magdeburgi sírhelyét 20:02
- Kiállítás nyílt az Iparművészeti Múzeum építésének történetéről 19:12
- Bíróság előtt a Puskin-köteteket lopó nemzetközi hálózat 18:34
- Leomlott a muzsnai erődtemplom külső erődítésének egy része 17:24
- Digitálisan rekonstruálják a Forma Urbis Romae márványtérképét 16:32
- A német invázió rémképe ihlette a brit kémregények előfutárát 13:21
- Többek voltak hataloméhes törtetőknél a Boleyn család tagjai 11:42
- Felszínre hozták az amerikai függetlenségi háború elsüllyesztett ágyúit 10:11
