Az akadályúszástól a kötélmászásig – 10 elfeledett olimpiai sportág
2021. július 23. 09:31 Múlt-kor
Az 1896-os első újkori olimpia óta 125 év telt el, megváltozott az öltözék, a körítés, és új sportágak váltották egymást. Összeállításunkban a tíz legfurcsább vagy legérdekesebb, valaha olimpiai számként szereplő sportágat mutatjuk be az élőgalamb-lövészettől az akadályúszáson át az egyéni szinkronúszásig.
Korábban
Kötélhúzás
A kötélhúzás egy családias hangulatú, főként a nyári vásárokon tartott és otthoni szórakozásként végzett sporteseménynek számított szerte az Egyesült Királyságban. Azonban 20 éven keresztül (1900-1920) az olimpián is megküzdöttek egymással a sportág legjobbjai. Eredetileg egy országból csupán egyetlen csapat indulhatott, azonban a házigazda Nagy-Britanniának az 1908-as játékok során engedélyezték, hogy több csapata is induljon, így történhetett meg, hogy ők nyerték meg az arany-, az ezüst és a bronzérmet is.
Bár szokatlan olimpiai sportágnak tűnhet, a kötélhúzás már az ókorban is népszerű volt. A modern olimpiai játékok során a kötélhúzásnál két nyolc főből álló csapat állt szemben egymással. A győzelemhez az egyik csapatnak át kellett húznia a középvonalon a másik oldalról legalább hat lábat. Ha mindez öt perc után sem teljesült, a vonalhoz képest az éppen jobban álló csapatot kiáltották ki győztesnek.
Jeu de paume
Az 1908-as londoni játékok idején „Real Tennis” néven futó jeu de paume szó szerint tenyérjátékot jelent. Csupán egyetlen olimpia idején lehetett ebben a francia eredetű sportágban megküzdeni egymással, amit csak két ország vállalt: Nagy-Britannia és az Egyesült Államok. A párharcból az utóbbi került ki győztesen. A jeu de paume a tenisz fedett pályán játszott előfutára volt, talán a mai squash-hoz lehetne hasonlítani. Évszázadokkal ezelőtt még ütő nélkül játszották, kézzel ütötték vissza a labdát, azonban a 17. század végén kesztyűk, majd ütők kerültek a játékosok kezébe.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Saját magáról mintázta Árpád vezért Feszty Árpád 19:05
- Még a hóhér sem bírta a király elleni merénylő vallatásának látványát 18:05
- Egyre súlyosbodó betegsége ellenére haláláig alkotott Alphonse Daudet 16:05
- A Városliget arculatához is hozzájárult az ezeréves Magyarország megünneplése 15:05
- Főleg regényeket írt, a köztudat mégis egy musicalhez köti Sólem Áléchem nevét 14:20
- A magyar kultúrával ismerkedhettek a washingtoni magyar nagykövetség rendezvényére érkezők 11:20
- A gyilkossági kísérlet után nem sokkal megbocsátott merénylőjének II. János Pál pápa 08:20
- A világ legcsúszósabb anyagaként döntötte meg a Guinness-rekordot Plunkett találmánya tegnap