2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Arisztokrata turisták is hozzájárultak az Akropolisz pusztulásához

2024. november 17. 16:05 Múlt-kor

Műemlékvédelem a modern időkben

A széles skálájú, modern eszközökkel dolgozó restauráció az Akropoliszon 1975-ben kezdődött, és tulajdonképpen még a mai napig is tart. A műemléket háromféle veszély fenyegeti: kémiai, biológiai és mechanikai. Az első csoportba tartozó fenyegetések nem tűnnek komolynak, de ha végiggondoljuk, hogy mi milyen környezeti hatások érik a szabad ég alatt álló műemlékeket, akkor nagyon is fontossá válnak.

Nagy kihívás a restaurátorok számára az is, hogy a legújabb korban meghatározóvá vált koromszennyeződést eltávolítsák a márványszobrokról. Mind a lerakódások, mind pedig az óvatlan tisztítás is visszafordíthatatlan károkat tud okozni, ezért ezeket a szobrokat leszerelték, zárt térbe szállították és a helyükre hiteles másolatot állítottak ki. Az Akropolisz alatt elterülő modern nagyváros szennyezőanyag-kibocsátása, valamint a savas eső olyan tényezők, amelyek számottevően károsíthatják az ókori emlékeket.

A biológiai veszélyek között szerepelnek a penészgombák, a zuzmók és a madarak is. Utóbbiak ürüléke szintén komoly károkat tud okozni. Természetesen a falközökben és résekben megtelepedő kisebb növényeket is szükséges eltávolítani, hiszen a gyökereikkel szétfeszíthetik az egymáshoz illesztett köveket.

A mechanikai károk alatt a földrengések, lőporrobbanások, ágyúzások, a hőtágulás, a tüzek és a fagyok okozta sérüléseket értjük, amelyeknek a kijavítása korántsem olyan egyszerű és kézenfekvő, mint amilyennek elsőre tűnik.

Manapság már olyan anyagokat és technológiákat alkalmaznak, amelyek nem roncsolják az eredeti ókori emlékeket, sőt, színekkel is jól megkülönböztethetővé teszik, hogy az egyes épületekben melyik kő eredeti, és melyik másolat. Ez azért szükséges, hogy a látogatók, illetve a későbbi korok kutatói is tisztában legyenek azzal, hogy mely részek azok, amelyek később ki lettek egészítve. Ahol csak lehet, a felújítások során ugyanúgy pentelikoni márványt használnak, mint az ókori athéniak.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Pheidiász és a Parthenon-fríz Lawrence Alma-Tadema 1868–1869 folyamán készült festményén <br /><i>Wikipédia / Közkincs</i>Az Akropolisz ábrázolása Fanelli L'Atene Attica című 1687-es művében <br /><i>Wikipédia / Közkincs</i>Munkások a restaurálás során 1921 és 1933 közöttAz athéni Akropolisz (Kép forrása: Wikipédia / A.Savin / CC BY-SA 3.0) <br /><i>Wikipédia / A.Savin / CC BY-SA 3.0</i>Az Erekhtheion kariatidái napjainkban (Wikipédia / Harrieta171 / CC BY-SA 3.0)  <br /><i>Wikipédia / Harrieta171 / CC BY-SA 3.0</i>Az Akropolisz 1940 körül
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár