Szerelmes uralkodók

Akik egymást segítették az égbe – IV. Károly és Zita holtig tartó szerelme

2018. június 15. 09:04 Kovács Gergely

„Nem tudom elképzelni, hogy lenne még egy olyan pár a világon, akik annyira szeretnék egymást, mint te meg én!” – mondta egyszer hitvesének, Zitának Habsburg–Lotaringiai Károly. A kezdeti láng később sem hagyott alább, az egymásba fülig szerelmes házaspár Istenbe kapaszkodva gyönyörű közös életet élt. Jól tudták, hogy mit jelent az a szó, hogy életszövetség, jól tudták, hogy az uralkodói vagy a szülői kötelességek teljesítésére hivatkozva nem hanyagolhatják el egymást, ami miatt, valamint az egymásba vetett, kölcsönös bizalmukat látva sokan megszólták őket. Zita a szó szoros értelmében vette a „holtomiglan, holtáiglan” ígéretét, férje korai halálát követően egykori fogadalmukat újrafogalmazta: „Mostantól fogva azon munkálkodjunk, hogy újra láthassuk egymást az égben!”

IV. Károly és Zita

A Bourbon-Pármai Zitáról szóló hézagos magyar szakirodalomban olvashatjuk: „védőszentjével ellentétben Zita nem volt szent, és sohasem érzett kedvet a kolostori élet után”. A szerző, Csonka Emil ezen a téren óriásit tévedett, hiszen Zita életének (1892–1989) szinte minden szakaszában helyet kaptak a kolostorok. Tanulmányait bentlakásos egyházi iskolákban végezte, 1926-ban úgynevezett oblációs fogadalmat tett. Ez a világi harmadrendekhez hasonló önfelajánlást jelent a Szent Benedek-i Regula szerinti életre. Hitéletében meghatározó lett fogadalmának helyszíne, a solesmes-i Szent Péter-apátság, ahol istenes élete mély nyomot hagyott. (Napjainkban egy itt szerveződött egyesület kezdeményezte Zita szentté avatási eljárását.) Miután az özvegy Zita királyné felnevelte a gyermekeit, pápai engedéllyel évente három hónapot szemlélődő imádságban, szerzetesi tevékenységet végezve élt, és 1962-ben végleg Svájcba, a zizersi Szent János-kolostor öregotthonába költözött.

„Én vagyok a legboldogabb ember a földön”

Zita nagy szabadságban, vidéken töltötte gyermekkorát, nem kényszerült idejekorán magára venni a rideg bécsi udvar szokásait, korán hozzáedződött az önálló döntésekhez. Ezzel nagy segítségére lett Habsburg–Lotaringiai Károlynak (1887–1922), aki a leggondosabb neveltetés ellenére is bizonyos fokú önállótlansággal küzdött. Zita mégsem ezzel vagy a szépségével, hanem a vallásosságával hódította meg Károly szívét. Hozzá hasonlóan Zita is jó felfogású, szorgalmas gyerek volt, és gyorsan tanult. Eszes volt, talán még Károlynál is eszesebb. Mindketten nagyon jó nyelvérzékkel voltak megáldva, és soknyelvű környezetben is nőttek fel. Zitát édesapja hatására elsősorban a humán tárgyak érdekelték. Károlyhoz hasonlóan kedvelte a magyarokat, mert alapvetően jó kedélyűeknek tartotta őket, akik tudnak nagyon figyelmesek, komolyak is lenni, és mint mondta: „ha a hazájukról beszélnek, annyi hűség árad a szemükből”.

Zita névnapja április 27-ére esik. Ezen a napon tanulóévei alatt is mindig hazatért, és nagy vendégséget szervezett. A szünidőt Itáliában vagy ausztriai birtokukon, Schwarzauban töltötte. Még gyermekkorában ismerte meg itt Károlyt, akiről az első benyomása az volt, hogy milyen sokat foglalkozik öccsével: „Ő olyan, aki törődik a másik emberrel!” 

Kovács Gergely teljes cikke a Múlt-kor történelmi magazin 2018. nyár számában olvasható

2018. nyár: Szerelmes uralkodók
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!