Akár 50 millió összetört amforából is állhat az ókori Róma legnagyobb szemétdombja

Mesélő amforahalom

Bár a témával szinte egyedüliként foglalkozó francia régészek sokáig úgy gondolták, hogy a Monte Testacción található amforákban Franciaországból importáltak bort, egy német régész a 19. század második felében velük szembehelyezkedve azt állította, hogy az amforákban valójában Hispania Baetica provinciából (nagyjából a mai Andalúzia) származó olívaolajat szállítottak.

Ez a kutató nem volt más, mint a szemétdombon az úttörő feltárásokat 1872-ben elvégző Heinrich Dressel. Mivel az amforákon fel volt tüntetve, hogy keletkezésükkor mely konzulok vezették Rómát, már Dressel megállapította azt a – későbbi kutatók által is megerősített – tényt, hogy a dombot Augustus uralkodásától kezdve a 3. század közepéig-végéig használták szemétlerakóként. Bár manapság már minden szakmabeli szinte azonnal felkapná a fejét egy ilyen elképesztő felfedezés hallatán, Dressel felfedezései a maga korában még hosszú ideig nem keltették fel a régészek érdeklődését.

Az 1960-as években aztán egy spanyol régész, Emilio Rodríguez Almeida folytatott kutatásokat a területen. A szemétdomb tanulmányozása során kiderült, hogy a képződmény keleti részét Augustus uralkodásától kezdve a 2. század közepéig, nyugati területét pedig a 3. század második feléig használták szeméttárolásra.

A terület az utóbbi évtizedben pedig egyre inkább a kutatók érdeklődésének homlokterébe került. Manapság egy nemzetközi kutatócsoport egész nap az amforák tisztításával és nyilvántartásra vételével foglalkozik. A régészek cseréptöredékek ezreit tárják fel évente.

Bár már a 19. század óta végeznek régészeti feltárásokat a Monte Testacción, a kutatókban csak az elmúlt évtizedekben tudatosult, hogy mekkora szerepet játszhat az ókori szemétdomb a Római Birodalom gazdasági rendszerének megértésében.

A Rómával foglalkozó régészek és gazdaságtörténészek számára mindig is hatalmas hátrányt jelentett, hogy nem áll rendelkezésre a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokról vezetett, pontos dokumentáció. A legtöbb áru, így például a bor vagy a gabona kereskedelmével kapcsolatban csak nagyon kevés régészeti lelet maradt fenn.

A Monte Testacción található, pontosan datálható edénytöredékekből álló amforahalomból nyert adatok alapján azonban kiszámítható, hogy mennyi olívaolajra volt szükség a polgári lakosság és a hadsereg ellátásához. A Monte Testaccio amforatöredékei többek között ezért bírnak különleges forrásértékkel a római kori gazdaságtörténet, és különösen az élelmiszer-termelés és -szállítás megismerésének szempontjából.

1. Az ókor tárolóeszközei
2. Mesélő amforahalom
3. Az éltető olaj
4. Ősi vonalkódok
5. Passiójáték és piknik

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai