„Ahány ember, annyi ’56” – hogyan élték meg a munkások a forradalmat?
2017. április 7. 17:00
Az 1956-os forradalom minden résztvevője más és más emlékeket hordoz az magyarság sorsát máig meghatározó eseményekről. Különösen igaz ez a megállapítás a munkásréteg tagjaira, akiknek történetével csak ritkán foglalkozik a kutatás. Az 1956-os Intézet könyvbemutatóján az érdeklődők két olyan kötet tartalmával is megismerkedhettek, amelyek hiteles adatok objektív elemzése révén igyekeznek rekonstruálni a forradalmi munkásság mindennapjait és az események napjainkig kiható örökségét.
Korábban
A forradalom kutatásának nehézségei – egy emigráns szociológus szemével
2017. április 5-én, délután került sor az 1956-os Intézetben az ’56-os forradalom történetét taglaló két új kiadvány bemutatására. A rendezvényre szép számmal ellátogató érdeklődők előbb Mészáros Sándor, a Pesti Kalligram Kft. igazgató-főszerkesztője és Kende Péter szociológus beszélgetését hallgathatták meg Kende 1956 és ami utána következett című könyvéről, majd Gyáni Gábor történész, akadémikus mutatta be az Intézet Munkások ’56 címmel megjelent évkönyvét.
Kende Péter könyvének fejezeteiben az 1956-os forradalommal kapcsolatban leggyakrabban felmerülő kérdésekre kereste a választ: Kik keltek fel októberben? Milyen forradalomnak tekinthetjük az eseményeket? Mit adott a világnak 1956? Győzhetett-e volna a felkelés és milyen sors várt utána a magyar társadalomra?
Kende, aki újságíróként maga is részt vett a forradalom eseményeiben, 1956-ban maga is emigrációba kényszerült. Nyugati tartózkodása idején vezető szerepet vállalt a brüsszeli Nagy Imre Intézet munkájában, amely a ’56-os forradalom eseményeit tekintette fő kutatási területének. A feladat azonban korántsem volt egyszerű, hiszen érdemi források 1989-90 előtt csak egészen minimális szinten álltak rendelkezésre. A rendszerváltást követően kutathatóvá váló forrásanyag feldolgozását az 1956-os Intézet kezdte meg és folytatja a mai napig.
A forradalom történetének objektív tényeken alapuló feltárását és bemutatását nemcsak azért tartja fontosnak, mert a nyugati közvélemény számára általában 1956 fogalma az első dolog, amely Magyarország kapcsán felmerül, hanem azért is, mert személyes véleménye szerint hazánk modernkori helyzete is az ’56-os forradalomból és annak utóéletéből vezethető le.
1956 történetének feldolgozása pedig azért is komoly kihívás, mert a forradalmat mindenki hajlamos a saját ideológiai nézetei alapján értékelni. Ahogy Göncz Árpád mondta egykor: „Ahány ember, annyi ’56”, vagyis mindenki tanú és túlélő más és más emlékeket hordoz az eseményekről. Továbbá közismert, hogy a Kádár-korszakban nagyon tudatosan hamisították is 1956 október-novemberének eseményeit. Kende érdekességként megemlítette azt is, hogy a trockizmus nyugati hívei körében elterjedt az álláspont, miszerint 1956 valójában a történelem első trockista szellemben lezajlott forradalma volt.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- A világháború idején már sokan a másvilágra kívánták a kezdetben népszerű Raszputyint 17:05
- Elhibázott gazdaságpolitika és a túlzott fényűzés vezetett az iráni sah bukásához 16:05
- Apokalipszisnek gondolták, pedig csak az erdőtűz füstje miatt borult sötétségbe New England ege 15:05
- A befagyott orosz pokolban elolvadt Napóleon Grande Armée-ja 09:50
- Boleyn Anna sem tudott fiút adni a királynak, és ez pecsételte meg sorsát 09:06
- Szerelmes volt egy gyáros lányába, találmánya receptjét ezért csak potom pénzért adta el Irinyi János tegnap
- Semmiségnek vélte sebét a meglőtt Habsburg trónörökös, Ferenc Ferdinánd tegnap
- Politikai ellenfele volt az amerikaiak ellen harcoló nicaraguai Robin Hood gyilkosa tegnap