A világ legnagyobb hatalmai közé akarta emelni országát az utolsó iráni sah 

A nép szenved, a sah hegedül

Az ország első embere nem járt el jó példával az iráni nép előtt. Miközben az emberek nyomorogtak, a sah hatalmas luxusban élt, gyűjtötte a drága autókat, filmközpontot hozott létre, egy szigeten pedig nyilvánosházat működtetett.

Az általa alapított Pahlavi Alapítvány kétes módon működött; a sah nem világosította fel népét, hogy hol húzódik a határ az állami források és a magánvagyona között, aminek következtében óriási mértékű korrupció lepte el az országot.

A sah koronát helyez harmadik felesége, Farah fejére 1963. október 26-án, miután a „királyok királyává” koronázta magát

A hatalmas pompa betetőzéseként a sah – feleségével, Farah Dibával együtt – 1967-ben császárrá, a „királyok királyává” (sáhánsáh) koronázta magát. Az aranylapokkal és több mint 26 ezer drágakővel ékesített pávatrónt elfoglaló Mohammed Reza saját maga helyezte a fejére a 3380 gyémánttal és 388 gyönggyel díszített koronát, míg az atlaszselyemből készült fehér Dior ruhát viselő felesége gyémántdiadémot kapott.

1971-ben óriási ünnepségekkel emlékeztek meg a monarchia alapításának 2500. évfordulójáról. A sah ekkor sem ismert mértéket: a Perszepoliszban – ahol egyébként Kürosz fia, I. Dareiosz pompás palotát építtetett – rendezett ünnepséghez Mohammed Reza angol pázsitot rendelt a sivatagba és 165 szakácsot hozatott el repülőn Párizsból. A Khomeini ajatollah által csak „piszkos ünnepség”-nek nevezett állami hacacáré becslések szerint mintegy 100 millió dollárba került Teheránnak.

Mohammad Reza sah és Farah császárné a perszepoliszi ünnepségen, amelyen a perzsa monarchia megalapításának 2500. évfordulójáról emlékeztek meg,1971. október.

A nyugati világban sokakat lenyűgözött Mohammed Reza személye. Heinrich Lübke, a Német Szövetségi Köztársaság elnöke a sah koronázásakor „szívélyes üdvözletét” küldte, s „nagy teljesítményeket” tulajdonított az uralkodónak. Nem véletlen, hiszen Irán az NSZK értékes kereskedelmi partnere volt: a perzsák olajat és szőnyegeket exportáltak, cserébe autókat és ipari technológiát kaptak.

De még az NDK is felfedezte rövid időre a sah sármját. 1975 novemberében az NDK miniszterelnöke, Horst Sindermann tett látogatást a kelet-európai orgánumok által csak „Iráni Császárságként” emlegetett országban.

1. Hidegháború a Közel-Keleten: a sah dönt
2. Támadnak a mullahok
3. A nép szenved, a sah hegedül
4. A nép fellázad, a sah megbukik

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Egyesült Államok

• 10 tény a Hirosimára és Nagaszakira dobott atombombákról
• Nixon is szervezett randevút Gábor Zsazsának
• Nem akarta megszülni az anyja Szaddám Huszeint
• Megadás helyett a kanadai emigrációt választotta a sziúk rettenthetetlen törzsfőnöke, Ülő Bika
• Napjainkig az egyik legjobb romantikus filmként tartják számon az Elfújta a szél című alkotást
• Hatalmas környezeti katasztrófával járt az öbölháború