A némafilm korszakát búcsúztatta az első, még visszafogott Oscar-gála
2023. május 16. 08:20 Múlt-kor
„Arra jutottam, hogy a filmrendezőket akkor tudom leginkább irányítani, ha medálokat akasztgatok a nyakukba. (…) Ha mindenféle kupákkal és díjakkal halmozom el őket, akkor a nyakukat fogják törni azért, hogy a kedvemre tegyenek.” Az Oscar-díj megalkotója, Louis B. Mayer, producer és a Metro-Goldwyn-Mayer stúdió egyik alapítója, így foglalta össze ironikusan, hogy miért volt szükség az Oscar-díjátadó létrehozására. A jeles esemény 1929. május 16-án debütált a Los Angeles-i Hollywood Roosevelt Hotelben.
Ben Hecht (b) a legjobb eredeti forgatókönyvért, Janet Gaynor (k) legjobb színésznőként, Frank Borzage (j) pedig a legjobb drámai rendezésért nyert díjat
Korábban
Az első Oscar-gálát, amelyet a kaliforniai székhelyű Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia (Academy of Motion Picture Arts and Sciences [AMPAS]) szervezett, még elkerülte a rivaldafény.
Az volt az első és egyben az utolsó olyan gála, amely sem televíziós (ez érthető, hiszen akkor még nem is volt), sem rádiós közvetítést nem kapott – a következő évben a rádió már ott volt a jeles eseményen.
A díjátadóra meghívott 270 vendég mindössze 5 dollár fizetett a belépőért (ez ma kb. 70 dollárnak megfelelő összeg) és nem izgult azon, hogy vajon kié lesz az elismerés, ugyanis a győzteseket nagyjából három hónappal korábban már kihirdették.
Az 1959-es Oscar-gálát már egészen más díszletek között rendezték (Wikipédia/ UCLA Library / CC BY 4.0)
Mi több, a 12 kitüntetettnek minössze 15 perces ünnepléssel kellett beérnie. Ennyi idő kellett ugyanis az AMPAS igazgatójának, Douglas Fairbanks-nek ahhoz, hogy átadja a 24 karátos, arany bevonatú, britanniumból készült szobrokat, amelyeket abban az időben még nem is Oscarnak hívtak. (A világhíres szobrokat 1934-től kezdték Oscarnak hívni, és a becenév csak 1939-ben vált hivatalossá.)
A visszafogott díjátadó egyben a némafilm szimbolikus búcsúpartijává vált, hiszen csak a némafilmeket, illetve az elkészítésükben közreműködő filmes szakembereket és színészeket díjazták.
Bár A dzsesszénekes című úttörő hangosfilmet már az 1927-es év végétől játszották a mozikban, és figyelemre méltó sikere volt a közönség körében, a Filmakadémia nem engedte megmérettetni a versenyen.
Az ítészek úgy vélték, hogy a néma- és a hangosfilmeket nem lehet egy kalap alá venni, így rendkívül etikátlan lenne egymás ellen versenyeztetni őket.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
fasizmus
- Goebbels "utolsó éjszakája" - hat gyerek halála
- „Ép testben, ép lélek” – oktatás a fasiszta Olaszországban
- Hősök a Köztársaságban, rabszolgák a Szovjetunióban
- Életveszélyes sebet kapott a Nagy Háborúban Benito Mussolini
- Audrey Hepburn tiniként támogatta a holland antifasiszta ellenállást
- Békét kötött volna, hazaárulónak bélyegezté és kivégezte vejét Mussolini
- Regényeivel vette fel a harcot a fasizmus terjedése ellen Karel Čapek
- A halál balvanói alagútja
- Hány aranyvonatot indítottak a németek 1945-ben Magyarországról?
- Az istenek zenéje visszhangzik az ókori Szelinoszban tegnap
- A Lavau-i herceg sírja: a kelta főméltóság utolsó nyomai tegnap
- Batthyány Gyula koncepciós pere tegnap
- Európai típusú őskori eszközöket találtak Kínában tegnap
- Kultúrák metszéspontjában – Spanyolország mesés mór öröksége tegnap
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya tegnap
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő tegnap
- A Selyemút „Vörös Hercegnője” tegnap
