A művészet megszállottja: Peggy Guggenheim szerelmei

Az utolsó magángondola

A második világháború kitörése Párizsban érte: itt jó üzletasszonyként mindennap tudott nyomott áron vásárolni egy-egy festményt, hiszen a művészek a németek közeledésének hírére fejvesztve menekültek. Peggy ugyan felajánlotta kollekcióját megőrzésre a Louvre-nak, a múzeum azonban így nyilatkozott: a modern festmények – a már említetteken túl: Paul Klee, Marc Chagall és Amedeo Modigliani alkotásai – „nem képviselnek értéket.” Így a gyűjtemény jó része „háztartási tárgyként” ládákban és hajóbőröndökben kelt át az óceánon.

Peggy Guggenheim gondolával indul útnak, fején jellegzetes napszemüvegével

Nem sokkal később, 1941 nyarán Peggy is hazatért legfrissebb szerzeményével, Max Ernst íróval, képzőművésszel, akihez ezt követően feleségül ment. A házasság öt évig kitartott. Az asszony 1942-ben New Yorkban is galériát nyitott, az Art of This Century elsőként állított ki modern műtárgyakat, és először rendezett olyan tárlatot, amelyen kizárólag amerikai nők alkotásai szerepeltek.

Számtalan jelentős művész indult el Peggy Guggenheim mecénási segítségével: közülük is az egyik legnevesebb Jackson Pollock volt, akinek művészi karrierjéhez Peggy hite és segítsége kellett. A legenda szerint a különben kitűnő szimatú műgyűjtő egyetlen nagy tévedése is Pollockhoz kötődik: még a művész életében bagóért adta el a képeit, amelyek később csillagászati áron cseréltek gazdát.

Peggy Guggenheim Fay Emerson színésznővel és Martyn Colemannal Grace Hartigan Írország című festménye előtt

Megunva New Yorkot a háború után Peggy visszatért imádott Európájába. 1948-ban Velencében megvásárolta a Canale Grande egyik óriási, befejezetlen palotáját, a Palazzo Venier dei Leonit, amelyet felújítva, gazdag gyűjteményével berendezve nyitott meg a nagyközönség számára. Ő maga haláláig, 1979-ig Velencében élt, még a várost sem hagyta el, de annál több híresség látogatta meg. Vendége volt Fülöp hercegtől az író Tennessee Williamsig „mindenki, aki számít”: Truman Capote a palotájában írta meg A múzsák beszélnek című novelláját.

Utolsó szeretője a nálánál harminchárom évvel fiatalabb Gregory Corso, a beatgeneráció egyik tehetséges költője volt. Extravagáns napszemüvegében egy-két-három kutyájával életének utolsó évében is mindennap végighajózott a Canale Grandén: övé, a modern művészetek és művészek védangyaláé volt az utolsó magángondola a szépség fővárosában. Öniróniáját mindvégig megőrizte, híres mondása szerint: „Nem gyűjtő vagyok, hanem magam vagyok a múzeum.”

1. Kis árva nagy örökséggel
2. Veszedelmes viszonyok
3. Az utolsó magángondola

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

20. Az 1956-os forradalom Magyarországon
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A mesterek győzték le a tanítványokat a melbourne-i medencében 1956-ban
• Az elsöprő túlerővel szemben sem adták fel a harcot a magyar felkelők 1956-ban
• Kegyetlen megtorlás követte a reményekkel teli forradalmat
• Eredetileg orvosnak tanult Maléter Pál, az 1956-os forradalom honvédelmi minisztere
• A náci hadigépezet megtörése után az 56-os forradalom leverése is Zsukov marsallra várt
• Így működött a kádári megtorló gépezet