A lázongó janicsárok életének központjában az étel állt

Az étel és a politika

Olyannyira ételközpontú volt a janicsárélet, hogy még egyes rangjaik is ahhoz kapcsolódtak. Az ortát vezető janicsár rendszerint a csorbadzsi, azaz levesfőző rangot viselte, magát a janicsárhadtestet pedig odzsak, azaz tűzhely néven emlegették.

A janicsárok különleges fejdísze, a börk kanáltartóként is szolgált, a janicsárhadtestet pedig „a kanál testvérisége” néven is emlegették.

Ezek az elnevezések arra is utaltak, hogy a janicsárok mint a szultán fiai, és egy nagy családot alkotnak. Az alacsonyabb rangú janicsárok az ascsi, azaz szakács, illetve a karakullukcsu, azaz konyhalegény elnevezéseket viselték.

A 16. század elején a janicsárok körülbelül 20 000 főt tettek ki, ami innentől növekedésnek indult – oly mértékben, hogy a devsirme rendszer már nem tudta ellátni elegendő gyermekkel a hadtestet, így megnyílt az út a török és más muszlim családok gyermekei előtt is.

A tűzfegyverek fejlődésével megengedhetővé vált, hogy csak 16 éves vagy még idősebb korban kezdődjön a janicsárok kiképzése, és a devsirme rendszer meg is szűnt 1638-ban. További engedmények következtek, mint például a házasság tilalmának eltörlése, és hamarosan a janicsárok gyermekeiből is lehetett janicsár, ami korábban tilos volt.

E növekedéssel párhuzamosan a janicsárok élete egyre kevésbé szólt a harcról, és egyre jobban az előnyös fizetésről és bürokrata életpályáról. 1800-ra már 400 000-nél is több név szerepelt a janicsárok névsorában, és maga a „janicsár” titulus is szinte kiüresedett – körülbelül tíz százalékukat lehetett bevethető harcosnak tekinteni.

Több szultán is megpróbálkozott a folyamat visszafordításával, ők azonban rendre az életükkel fizettek. 1622-ben már a janicsárok buktatták és gyilkolták meg a kamasz II. Oszmán szultánt, aki megszüntetésükön munkálkodott (összeesküvésük megelőzése érdekében bezáratta a kávéházakat, ahol szabadidejüket töltötték, ez azonban nem bizonyult elegendőnek).

A már említett III. Szelimet szintén megbuktatta a janicsárok lázadása, és később meg is gyilkolták. A janicsárság szerepe hasonlóvá vált, mint a Római Birodalom késői századaiban a praetorianus gárdáé – előjoguk volt a lázadás, az uralkodó feladata pedig az ő kiszolgálásuk volt.

A janicsárok napjainkban is az Oszmán Birodalom egyik legismertebb jelképe, idővel azonban egyre több csatát vesztettek, és egyre kezelhetetlenebbé váltak Isztambulban.

Az oszmán haderő korszerűsítését II. Mahmud szultán is a fejébe vette, és 1826 júniusában ellene is fellázadtak a janicsárok. Mahmud előre készült: tüzérségi tűz alá vette laktanyájukat, és hű katonákkal gyakorlatilag lemészároltatta őket a főváros utcáin. A túlélőket száműzetéssel, illetve kivégzéssel büntette, és a janicsárhadtest végleg megszűnt.

1. Rabszolgasorból az elitbe
2. Az étel és a politika

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai