A labdajátékok időnként halálos maja elődje

A játék szabályai és időnként veszélyes mivolta

A szabályokat egy dominikai szerzetes, Diego Durán hagyta örökül az utókor számára. Ő ugyan sosem látott személyesen egy mérkőzést sem, viszont az 1570-es évek elején idősebb indiánoktól érdeklődött a szabályok felől, a beszélgetéseket pedig szerencsére feljegyezte. Az nem nyújt semmilyen újdonságot, hogy két csapat mérte össze erejét a verseny során, ám az már annál inkább, hogy a labdát úgy kellett az ellenfél „kapujába” eljuttatni, hogy sem a kezüket, sem a lábukat nem használhatják. A maja ábrázolások szerint a játékosok a csípőjüket használták, más régiókban pedig fából készült ütőkkel terelték a labdát.

Az esemény jelentőségét bizonyítja, hogy a vezetők időnként a szomszéd államok uralkodóit is meghívták egy-egy meccsre, ahol a mai szokásokhoz hasonlóan fogadásokat kötöttek a győztes csapat kilétét illetően. Néhány esetben előfordult, hogy a nagy összegeken felül még ruháikat is elvesztették a fogadók. A játék gyakorlatilag több cél is szolgált, az aztékoknál például egyszerre jelentette a fiatalság hobbiját, a közönség szórakoztatását, vagy akár egy küzdelmi rituálét, ahol a társadalmi szabályok ellen vétett bűnösöket, azaz rabokat megölték. Egy másik jelentése a mérkőzésnek a bolygók közötti kozmikus konfliktus rekonstrukciója, valamint az istenek játékának bemutatása.

Durán leírása alapján előfordult, hogy a labda a pálya felezőpontjára került, ilyenkor az egész játékot leállították, és az illetékes személyt győztesként üdvözölték. Ahogy már szó esett az eltérő módszerekről és szabályokról, a maja mérkőzéseken nem voltak kapuk, mint a többi térségben. A legkorábbi darabot Paso de la Amada vidéke szolgáltatta Guatemalában, ez a lelet állítólag Kr. e. 1400 környékéről származik. Ennek ellenére a játék egy másik kelléke foglalja el a legkorábbi emlék pozícióját, ugyanis az egykor feltárt gumilabdák megalkotását Kr. e. 1600-ra datálják.

Az emberáldozatok és a sport tilalma

Mielőtt a spanyol hódítók a mai Latin-Amerika térségébe érkeztek, még sosem láttak ilyen jellegű labdajátékot, egy csoport őslakos játékos küldtek Európába, hogy V. Károly is láthassa az addig még kuriózumnak minősülő mérkőzést. V. Károly ekkoriban kis időbeli eltéréssel egyszerre birtokolta a spanyol trónt (1506-1556), valamint a német-római császári címet (1519-1556) is. Később, 1519-ben a spanyolok beszüntették a gyarmatokon a játékokat, miután áldozati mivoltával is konfrontálódtak, ugyanis a népszerűség növelése érdekében, mint már tudjuk előfordult, hogy egy-egy „rabot” kivégeztek, ám ez nem képezte integráns részét a mérkőzéseknek.

A maja civilizáció gondolatvilágába betekintést enged a Popol Vuh eposza, amely a maja nép születését meséli el. A mű eredetileg szájhagyomány útján terjedt, majd egy maja vezető később lejegyeztette, ezt az iratot pedig az 1700-as évek elején tovább sokszorosította egy másik dominikai szerzetes, Francisco Ximénez. A Popol Vuh maga is beszámol egy labdajátékról, ahol az istenségek legyőzik és lefejezik az embereket, ám egy meggyilkolt ikerpár visszavág az isteneknek. Végül az emberek győzedelmeskednek és feldarabolják az túlvilág urait.

1. Az indiánok „futballpályája”
2. A játék szabályai és időnként veszélyes mivolta

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód

• Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
• Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
• II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
• Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
• A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"