A középkori selyemúton érkezett Európába a luxuscikkek mellett a fekete halál is
2020. április 27. 18:36 Múlt-kor
Korábban
Ideális közeg
Mindenesetre tény, hogy Európát elérve a halálos kórokozó egy egészségileg és gazdaságilag legyengült lakosságot támadott meg.
„Úgy gondolom, helytálló érvelés, hogy a fekete halál akkor csapott le, amikor a szegények egészsége súlyosan kompromittálódott az éhínségek, a szegénység és a jobbágyság természete miatt” – mondta Welford.
1352-ben írt Dekameronjában Giovanni Boccaccio is leírja a fekete halált, amely 1348-ban érte el Firenzét.
A fertőzöttek ágyékukban és hónaljukban tapasztaltak először duzzadást, majd a betegség „hamar burjánzani és mindenfelé terjedni kezdett, ezután a ragály formája változni kezdett, fekete vagy ólomszínű foltok tűntek fel sok esetben a karon vagy a combon vagy másutt, előbb kevés nagy, majd számos apró.”
Az év márciusa és júliusa között Boccaccio szerint a város százezer lakosa veszett oda, holttesteiket gyakran az épületek bejáratai előtt halmozták fel. A nagy paloták, ahol a nemesek és szolgáik laktak, üresen álltak, az író szerint a város „jobbára lakatlan” maradt.
Az összekapcsolt világ karanténba vonul
A modern tudományos ismeretek és antibiotikumok nélkül a középkori Európa lakóinak kevés eszköze volt a baktériummal szembeni harcra.
„A pestisjárvány elhalása a karantén, a lazarettók, a kezdetleges maszkokkal felszerelt orvosok által működtetett pestiskórházak, az egészségügyi kordonok, a határlezárások és az előzetes figyelmeztetéseket leadó egészségügyi kémek együttes alkalmazásának volt köszönhető” – mondta el Welford.
A fekete halál azonban nem tűnt el teljesen a 14. századi járvány végével. Ugyanazon baktérium különféle válfajai egészen a 18. századig rendszeresen gyötörték Európát, ezek egyike később Kínába is eljutott, ahol a 19. században oltotta ki milliók életét.
A fekete halál elterjedése nem véletlenül esett egybe azzal, hogy a selyemút egyre jobban összekötötte Keletet és Nyugatot: útvonalai mentén az emberekhez és árukhoz hasonlóan a betegségek is gyorsan eljutottak a legtávolabbi tájakra is.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
1956
- Bebörtönzött ismerőseit tervezte kiszabadítani Mansfeld Péter
- Nem nélkülözhette a Kádár-korszak filmvilága a forradalom mellett kiálló színészlegendát
- Politikai célokat is szolgált az 1956-os épületkárok helyreállítása
- Így karácsonyoztak a magyar menekültek Camp Kilmerben
- A melbourne-i medence véres vizében folytatódott a harc a Szovjetunió ellen
- Újabb fegyveres felkelést vizionált a pártsajtó az '56-os nőtüntetés nyomán
- A megtorlásra szabott új törvényekkel bosszulta meg 1956-ot a Kádár-diktatúra
- A szovjet forgószél, amely elsöpörte a magyar szabadságot
- Nagy-Britanniát és Franciaországot is azzal szembesítette a szuezi válság, hogy nem birodalmak többé
- Saját magáról mintázta Árpád vezért Feszty Árpád 19:05
- Még a hóhér sem bírta a király elleni merénylő vallatásának látványát 18:05
- Egyre súlyosbodó betegsége ellenére haláláig alkotott Alphonse Daudet 16:05
- A Városliget arculatához is hozzájárult az ezeréves Magyarország megünneplése 15:05
- Főleg regényeket írt, a köztudat mégis egy musicalhez köti Sólem Áléchem nevét 14:20
- A magyar kultúrával ismerkedhettek a washingtoni magyar nagykövetség rendezvényére érkezők 11:20
- A gyilkossági kísérlet után nem sokkal megbocsátott merénylőjének II. János Pál pápa 08:20
- A világ legcsúszósabb anyagaként döntötte meg a Guinness-rekordot Plunkett találmánya tegnap