A középkori háziasszony megpróbáltatásai

Örök bölcsességek

Világszerte ismert közmondás, hogy az asszony munkájának sosincs vége. Ugyanezt megfogalmazták már a 16. században is, például Thomas Tusser angol író 1557-ben:

„A férj számára némi könnyebbséget hozhat a szél,
De a feleség dolgában soha nincsen vég.”

Napjainkban szinte elképzelhetetlen a mosás, főzés és takarítás úgy, hogy ezek minden hozzávalóját saját magunknak kell előteremteni. A lenből készült ruhák mosása előtt a háziasszonynak kellett elkészítenie a hamulúgot, amely a mosószer korabeli megfelelője volt, a vacsora elkészítése előtt neki kellett tüzet rakni, és neki kellett megköpülnie a vajat, megfőznie a sört és gondját viselnie a haszonállatoknak, mindemellett pedig az ő dolga volt a szövés és a fonás, hogy legyen miből ruhát készítenie a család tagjai számára.

E teendőket szinte az ember letelepedésének kora óta a háziasszonyok végezték, de mégis honnan tudhatjuk biztosan – miféle bizonyítékaink vannak? A régészek gyakran találnak lakóházak maradványaiban például malomköveket az otthoni őrléshez, illetve egyéb háztartási eszközöket is, ezek hasznos iránymutatást adnak. A legtöbb nő azonban ezekben a korokban nem tudott írni-olvasni, így nem maradt fenn tőlük napló vagy egyéb hasonló feljegyzés – és még ha írástudók lettek is volna, nagy valószínűséggel akkor sem maradt volna idejük írni.

A 14. század végi Franciaországban keletkezett egy kézirat, amely a „Le Ménagier de Paris”, azaz „A párizsi háztartás” címet viselte, és egy képzeletbeli idős férfi hangján szól annak új, kamaszkorú feleségéhez. Ez a korban nem volt ritka felállás: a férfi új örömet lelhetett a fiatal hitvesben, míg a lány élvezhette férje élete során elért státuszát és felhalmozott vagyonát. Az ilyen házasságok ki nem mondott előnye a feleség számára az volt, hogy az idős első férj halála után a következő párját már maga választhatta – az özvegy dolgába nem volt már beleszólása a szülőknek.

A képzeletbeli idős férj, Guy de Montigny tisztában van ezzel, és meg is jegyzi az útmutatószerű írásban, hogy az itt tanultak jól szolgálhatnak majd következő házasságában is. Az írás a polgári, kereskedői osztály tagjainak feltételezi mindkét házastársat, azaz a feleség el tudja olvasni a művet. A „tanítások” többek között így hangzanak:

„Szeresd férjed személyét gondosan, és kérlek tartsd őt tiszta lenben, mert ez a te dolgod (…) őt azon reménye tartja fenn, hogy hazaértével felesége gondját fogja viselni, (…) hogy meleg tűz előtt veheti le cipőjét, hogy lába meg lesz mosva, hogy friss cipő és harisnya várja, hogy jó ételt és italt kap, hogy jól ki lesz szolgálva és gondja lesz viselve, jól meg lesz neki ágyazva fehér paplanból és alvósapkából, jól be lesz takarva bundákkal, és ki lesz elégítve egyéb örömökkel, szeretetekkel és titkokkal is, melyekről nem szólok. Másnap pedig friss ingek és ruhák. Valóban, az ilyen szolgálatok miatt fogja a férfi igazán szeretni és vágyni, hogy hazatérjen és lássa feleségét, másokkal pedig távolságtartó legyen.”

Jó feleséget nevelni

A népszerű 14. századi angol költemény, a Piers Ploughman szerzője, William Langland szerint három dolog van, amely elűzheti otthonából a férfit, talán éppen egy másik nő karjaiba: a beázó tető, a kialudt tűz, és a legrosszabb, „a házsártos asszony, akit nem lehet fegyelmezni, annak társa menekül nyelve elől.”

A jó háziasszony viselkedéséről egy népszerű, névtelen vers rendelkezett, „Így tanítá lányát a jó asszony” címmel. Ez a fiatal lányoknak ad tanácsot arra hogyan „fogjanak” maguknak jó férjet megfelelő magaviselettel:

„Mikor a templomban ülsz, imáidat add elő,
Ne szólj baráthoz vagy rokonhoz,
Ne nevess se az öreg, se az ifjú kárára,
De viselkedj jól és légy kedves szavú (…)

Ne menj úgy a városba, mintha könnyelmű személy lennél,
Egyik háztól a másikhoz menve hiú szórakozás után,
És ne próbáld eladni olcsó vásznadat,
Aztán a fogadóba, hogy hírneved tönkretedd (…)

Ne menj bírkózásokra, vagy kakasviadalokra,
Mintha ringyó vagy kéjvágyó nő lennél,
Maradj otthon, leány, és szeresd nagyon dolgod,
És így leszel, drága gyermekem, hamar gazdag.”

1. Örök bölcsességek
2. A házasság mindennapjai

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2011

• Az örökség
• Akiknek tényleg a Balaton a Riviéra
• A közös kód
• Budapesti olimpiai álmok: az 1955-ös fiaskó históriája
• A Délvidék megszállása 1941-ben
• Nyugdíjvita a rendszerváltás után, avagy pedikűrollóval a határozatdzsungelben
• A Meidzsi-reform bevezetése a feudális Japánban
• Lengyel középiskola Balatonbogláron a második világháború alatt