A kuruc felkelők újjáépült fészke: a regéci vár

Fotó: Szabó Gábor

A Regéc és Mogyoróska települések között fekvő, ma az utóbbihoz tartozó regéci várat 1280 körül építhették, első biztos említése 1307-ből származik, Aba Amadé nádor itt kiállított okleveléből. A várat minden valószínűség szerint az Aba nemzetség emelte, majd a rozgonyi csata (1312) utáni zavaros időkben, 1316-ban került királyi tulajdonba.

A következő évszázadokban a magyar történelem számos híres alakja mondhatta magát Regéc urának: Luxemburgi Zsigmond, Hunyadi Mátyás, Szapolyai János, a Serédy család, Esterházy Miklós Nádor, majd 1644-től I. Rákóczi György.

I. Rákóczi György dédunokája, II. Rákóczi Ferenc Regéc falai között töltötte gyermekkorának első éveit, amikor apja, I. Rákóczi Ferenc 1676-os halála után az özvegy Zrínyi Ilona vette át az örökös főispáni méltóság megkövetelte feladatokat. Ide kerültek Thököly Imre ezüstkincsei is, amikor Zrínyi Ilona és a bujdosó kurucok vezére összeházasodott. A kuruc háborúk végén Regéc kapui is megnyíltak a császári hadaknak, Caprara tábornagy pedig császári parancsra 1686-ban leromboltatta az erősséget.

Fotó: Szabó Gábor

Regéc vára ezután sokáig elhagyatva állt, csak a 20. század utolsó évtizedének végén kezdődtek meg benne a régészeti feltárások, majd a helyreállítási munkák. 2003-ban kezdődött meg az északi bástya újjáépítése, a következő húsz év munkájának eredményeként pedig mára egy rendezett, takaros várrom áll a magaslaton.

A Várfoglalók csapata ebben a részben felderíti az egykor a környéken állt pálos kolostor titkait, megismerkednek a tiszai ingolákkal, a pettyes gőtékkel és különféle rákokkal, és évszázados gyilkosságok rejtélyeiben is elmélyednek. Jani egy ponton vakmerően aláereszkedik a vár kútjába is, ahol egy párját ritkító történelmi emlékre bukkan.

Fotó: Szabó Gábor

A várkapitányokkal, helyi szakértőkkel, történészekkel folytatott közvetlen beszélgetések során így feltárulnak a várakkal kapcsolatos tények és legendák, de előkerülnek máig magyarázatra szoruló talányok is.

Folytatva a már bevált várfoglalási stratégiákat, a második évadban is bepillanthatnak az érdeklődők a részben már csak romjaikban létező, részben helyreállított középkori várak kulisszatitkaiba. Az első epizódokhoz hasonlóan most is minden ismert és kevésbé köztudott információt összegyűjtött a csapat, hogy a lehető legtöbb érdekességet mutathassák be az erődítményekről.

Fotó: Szabó Gábor

A várkapitányokkal, helyi szakértőkkel, történészekkel folytatott közvetlen beszélgetések során így feltárulnak a várakkal kapcsolatos tények és legendák, de előkerülnek máig magyarázatra szoruló talányok is.

Mindeközben a humor az új évadból sem hiányozhat, Jani szokásához híven sajátos humorát elővéve közelíti meg a „bevehetetlen” várfalakat, bejárja a titkos alagutakat és föld alatti járatokat, leereszkedik a feltáratlan kutakba és ciszternákba.

A Várfoglalók legújabb része október 8-án, vasárnap délután 16:30-tól látható a Spektrum műsorán.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

5. Demográfiai és etnikai változások Magyarországon a XVIII. században
II. Népesség, település, életmód

• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
• A másfél évszázadnyi török uralom mérlege