2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A középkori egyháztörténet legbizarrabb epizódja: a hullazsinat

2022. március 8. 14:23 Múlt-kor

Nem túl jó pápának lenni

Bár a középkori emberek gondolkodása jelentősen eltért napjainkéitól, az számukra is világos volt, hogy a hullazsinat finoman szólva is bizarr esemény volt. A szóbeszéd szerint az elítélt pápa tetemét egy halász fogta ki a Teveréből, és ő rejtette el.

A legendák szerint Formózusz földi maradványai számos csodás eseményt és gyógyulást is eredményeztek. Mindez elsősorban azt jelezte, hogy a regnáló pápa hatalma nem állt stabil lábakon.

VII. István pápa uralma gyorsan megrendült, mikor a spoletóiak elhagyták Rómát, hogy az otthon támadt problémáikat rendezzék. Még ugyanabban az évben a rómaiak fellázadtak István ellen, börtönbe vetették, ahol néhány hónappal később megfojtották.

Az új pápa Romanusz lett, aki azzal szerezte meg magának a bíborosi testület támogatását, hogy elítélően nyilatkozott a hullazsinatról. Uralma kezdetén érvénytelenítette elődje valamennyi törvényét, ám később ő is a spoletóiak érdekei szerint alakította politikáját. Mindez ahhoz vezetett, hogy lemondatták a pápai trónról, egyes források szerint megölték, mások szerint szerzetesként fejezte be napjait.

II. Theodórosz pápa viszont szintén elítélte a hullazsinatot, visszaállította Formózusz rendelkezéseit, beleértve természetesen az általa végrehajtott püspöki kinevezéseket. A hányattatott halálú pápa holttestét felkutattatta, majd eltemettette.

Mindez ellenségeket is szerezhetett neki, ugyanis a koronázása után még egy hónap sem telt el, és meghalt. Egyesek szerint méreg végzett vele.

A két római párt vetélkedése ezek után sem hagyott alább, hiszen 897 végén IX. Jánost választották meg pápának, de azok, akik István pápával értettek egyet, a későbbi III. Sergiust emelték fel a pápai trónra.

Kettejük közül végül János győzedelmeskedett, és egy 898-ban összehívott zsinaton újfent érvénytelenítette a hullazsinat döntéseit, visszaállítva Formózusz pápa rendelkezéseinek a hatályát. (Ebben már csak azért is érdekelt lehetett, mert őt is Formózusz pápa szentelte fel.) A riválist és követőit természetesen kiátkozták az egyházból.

III. Sergius 904 és 911 között mégis betöltötte a pápai hivatalt, és megpróbálta visszafordítani az idő kerekét. Először is a börtönben lévő két megválasztott pápát kivégeztette, majd megsemmisítette Formózusz pápa döntéseit, megfosztva az általa felszentelteket a hivataluktól.

Liutprand szerint másodszorra is kiásatta Formózusz holttestét, tárgyalást rendezett felette, és miután a halott pápát ismét bűnösnek találták, lefejeztette. Valószínű azonban, hogy ez már csak a később élő krónikás fejében történt így, merthogy félreérthette a fennmaradt feljegyzéseket.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár