A kegyetlenség keresztje

A hadakozó Japántól az Iszlám Államig

Japánban a keresztre feszítés a 16. századi keresztényüldözések idején ismét bevett büntetési formává vált, és a hadakozó fejedelemségek korában (1467-1573) hivatalosan is bevezették. A kivégzések újbóli megjelenése a japán keresztények üldözése hosszú történetének kezdetét jelölte. 1597-ben Nagaszakiban 26 keresztényt – volt köztük pap és misszionárius, tizennégy japán keresztény és három ministráns gyermek is – feszítettek keresztre. Az elítéltek többségének fülét az ítéletvégrehajtás előtt levágták, majd egy hónapon át vezették őket a vesztőhely felé.

Az első világháború folyamán a németekről számos hajmeresztő pletyka kelt szárnyra. Voltak, akik egyenesen azt rebesgették, a „hunok” nemcsak katonákat, hanem gyerekeket és macskákat is keresztre feszítenek. Bár a legtöbben az antantországok lakói közül is tisztában voltak azzal, hogy csak kegyetlen mesékről van szó, egy történetnek különösen sokan tulajdonítottak valóságalapot. A sztori szerint 1915 áprilisában Ypres-nél a németek egy kanadai katonát – a lábait és a csuklóit szuronyokkal átszúrva – egy fához vagy egy pajtaajtóhoz szegeztek, és a bakát végül csak egy, a torkán átszúrt német tőr mentette meg a további szenvedésektől. A történet a sajtóban is számos változatban jelent meg: míg egyes esetekben egy szerencsétlen közkatona volt a szenvedő fél, máshol egy jóképű tiszt lett az áldozat. Egyes kutatók szerint a brit propaganda egy egyszerű jelentést fejlesztett rémtörténetté, amelyben egy éjjeli őrjáraton lévő csoport a német tábor mellett egy keresztre feszített emberalakot vélt felfedezni, ám kiderült, csak egy árnyék. 2002-ben Iain Overton dokumentumokra hivatkozva azt állította, hogy Harry Band személyében azonosította a keresztre feszített katonát. Bármi is legyen az igazság, tény, hogy a németek a második világháború során az igazságot elferdítő brit propaganda példájaként mutatták be az esetet.

A keresztre feszítés a 21. században is jelen van, ám elsősorban a Közel-Keleten. Gyakorlatilag már nem találkozhatunk olyan esetekkel, amelyekben az elítélteket a kereszten végzik ki, ehelyett a már kivégzett emberek holttestei kerülnek a gerendákra. A halottakat több napon át az utcákon hagyják. Emberi jogi csoportok az elmúlt években több olyan szaúd-arábiai esetről is beszámoltak, amelyek során az Arábiai-félsziget legnagyobb államában lefejezett holttesteket lógattak fel, majd tettek közszemlére. Ez az esetek többségében nem nevezhető hagyományos keresztre feszítésnek mivel általában nem kereszt formájú eszközre rögzítik az áldozat holttestét.

2012-ben egy 28 éves jemeni férfi azonban már valódi kereszten végezte, miután az Ansar al-Shari’a nevű iszlamista csoport halálra ítélte azért, mert a csoport vezetőit szállító járművekbe olyan elektromos szerkezeteket helyezett el, amelyek amerikai drónok számára megkönnyítette a járművek bemérését. A férfit előbb kivégezték, majd testét egy keresztre lógatták fel, ahol több napon át látható volt.

2014 márciusában az Iszlám Állam egy lopásban és emberölésben bűnösnek titulált pásztort, 2014 májusában pedig másik két férfit feszítettek keresztre a szíriai Rakkában. A májusi esetek képei a világsajtót is bejárták. A holttestek egy körforgalom közepén két napon át voltak közszemlére téve. Az áldozatok feltehetően már mindhárom esetben halottak voltak, amikor keresztre feszítették őket. Az Iszlám Állam valószínűleg az azóta eltelt időszakban sem hagyott fel a keresztre feszítés gyakorlatával, cáfolhatatlan bizonyítékok azonban ezzel kapcsolatban nem állnak rendelkezésre.

1. Az asszonygyalázó megbűnhődik
2. Kocsirúd a háton
3. Korbácsolás és hatalmas szögek
4. A hadakozó Japántól az Iszlám Államig

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?