A gótok balkáni győzelme indította el Rómát a bukás felé

A gót háború

A 376-ban vívott marcianopolisi ütközet következményeként a gótok elárasztották Moesia vidékét. A fallal körülvett városok és helyőrségek biztonságban voltak, a vidéki római villák azonban nem, és elsősorban ezeket kezdték el kirabolni.

A források szerint azok a gótok, akik a birodalomban éltek, és itt szolgáltak katonaként vagy éppen rabszolgaként, csatlakoztak a támadókhoz.

Valens azonnal érzékelte a helyzet súlyosságát, és megpróbált gyors békét kötni a Szászánida perzsákkal. A rendelkezésre álló egységek egy részét elküldte a csatatérré vált balkáni régióba, hogy megpróbálják visszaszorítani a gótokat. Valens társcsászárai ekkor már az unokaöccsei voltak, közülük Gratianus el is küldött egy kisebb erőt Richomeres vezetésével a nagybátyjának, hogy segítse őt.

Valens császár és Fritigern találkozása a Duna vizén

A gótok kénytelenek voltak visszavonulni a gyülekező római erők elől a Balkán-hegységen keresztül, de azok üldözőbe vették őket, és az ún. Fűzfák csatájában összecsaptak velük. Előbbiek szekérvárba zárkóztak, míg a rómaiak ütközetet vállaltak.

Nem tudjuk pontosan, hogy mennyien haltak meg a csatában, de Ammianus Marcellinus számos halottról számolt be. A rómaiak bal szárnya a csata során megingott, és visszavonult, de később rendezte sorait, és folytatta a harcot. Az ütközetet végül a beköszöntő éjszaka zárta le, de a gótok még további egy hétig nem mertek előjönni a szekérvárukból.

Hogy megelőzzék a gótok ismételt előrenyomulását, a rómaiak elzárták a Balkán-hegység hágóit, így télen Fritigern népe ismét éhezni kezdett. A gót vezető azonban hunokkal és alánokkal erősítette meg a csapatait, és sikeresen visszavonulásra kényszerítette a rómaiakat.

Még egy dolog kapóra jött Fritigernnek. Gratianus ugyanis 378-ban a fő erőivel ekkor Galliában harcolt az alemannok ellen. Bár győzött, ez éppen elég volt ahhoz, hogy késleltesse a balkáni hadszíntérre történő érkezését, amelyet csak augusztusra ígért. Valens azonban már június óta Konstantinápolyban volt, készen a mindent eldöntő csatára, és úgy döntött, hogy nem várja meg a nyugatról érkező erősítést.

1. A keleti veszedelem
2. A „szíves” vendéglátás
3. A gót háború
4. A türelmetlen császár csatája
5. A háború vége

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
• A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
• Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
• Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
• Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
• A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
• Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
• Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
• Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?