2021. nyár: Végzetes asszonyok
ITT támogathatsz bennünket

A dorbézoló világhódító

A kora legfélelmetesebb hatalmát legyőző, 13 év leforgása alatt a világtörténelem egyik legnagyobb, a mai Albániától Pakisztán keleti feléig terjedő birodalmát létrehozó hadvezére már életében ismertté vált több napig tartó tivornyáiról. A hódítót i. e. 323 kora nyarán rejtélyes hidegrázás és láz gyötörte, ám még ekkor is jóváhagyta, hogy barátja, Médiosz egy hatalmas lakomát szervezzen a tiszteletére Babilonban. Ez volt az egyetlen, amelyből már a vége előtt kiszállt. 

Nagy Sándor (i. e. 356–323)

II. Philipposz makedón uralkodó fia, akit serdülőkorában Arisztotelész tanított, i. e. 336-ban foglalta el a Makedón Királyság trónját, miután riválisait egytől egyig lemészároltatta. A gyors beszédű és járású, előbb a Perzsa Birodalmat, majd az indiai Pórosz királyt is legyőző, seregét az első sorból vezető Nagy Sándor kitüntetett figyelemmel gondoskodott katonáiról, azt azonban nem viselte el, ha akaratával szembeszegültek. Idővel egyre többször viselkedett keleti despota módjára. Amellett, hogy megölette hadvezérét, Parmeniónt, a korábban az életét megmentő lovas tábornokát, Kleitoszt részegen leszúrta.

Halálának körülményei máig vitatottak. Halálokként felmerült már a tífusz, a malária, a himlő és a leukémia is, nemrég egy kutató pedig amellett érvelt, hogy a hadvezért a fehér zászpa nevű gyógynövény mérgezte meg.

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2016. különszám számában olvasható.

Előfizetési lehetőségek

Digitális

Digitális formában
szeretnék előfizetni
a magazinra vagy korábbi
lapszámot vásárolni

vásárolok

Nyomtatott

A magazin nyomtatott
verziójára szeretnék
előfizetni vagy már korábban
megjelent lapszámot vásárolni

vásárolok
Bezár