Hodor Károly a XIX. században élt történetíró a következőket írta Csákigorbóról: „Rousseau megtalálhatná itt az ő képzelt Ermenon villejét, azt a helyet, melyet a természetességhez visszakívánkozó emberi lélek mint életczélt keres.” A Partium és Erdély határán fekvő szilágysági falu a hegyektől elzártan csendesen él, az egykori Haller–Jósika-kastély pedig romjaiba burkolózva erősíti ezt a hallgatást. Az elménknek ez a hely valóban a magába fordulást diktálja.

Nem volt mindig ilyen elhagyatott ez a terület, ugyanis már a rómaiak idejében is lakott volt, castrum és fürdő maradványai kerültek elő a XIX. század végi építkezések során, nyüzsgő élet folyt hosszú évszázadokon át.

A birtok sokáig a Csákyak kezén volt, és tulajdonlásáért többször pereskedtek családon belül is, kívülről is. Így például egy, Haller György vezette birtokper során kiderült, hogy néhai Csáky Imrét a cselédei alaposan meglopták, ezért halálakor csak két láda pénzt tudtak elszállítani Szurdokról Gorbóra, majd Kolozsvárra, ahol a lányai, Katalin és Borbála osztoztak meg rajta. Ezzel a házassággal került át a Haller családhoz Gorbó, először fiukhoz, gróf Haller Jánoshoz.

Rossz szomszédi viszony

Az uradalmi területen egykor két kastély állt. A korábbi, XVIII. századból származó épületet már a Haller família emeltette. Hírnévre akkor tett szert, amikor a szomszédos zsibói birtok tulajdonosa, gróf Wesselényi Miklós a szolgálóit felfegyverezve rohamozta meg Haller János rezidenciáját. Az oromfalán kőoroszlánok által tartott, Herkules alakjával díszített, Haller-címeres, feliratos kőkapu, amelyen Wesselényi kis csapata be akart jutni az épületbe, még most is áll. A vita egy félresikerült lóvásár miatt fajult rossz szomszédi viszonyig, majd 1781-ben, amikor Wesselényi német lovásza és cigány lovászlegénye átszökött a gorbói birtokra, az ellenségeskedés csatába torkollt. A felbőszült gróf – „a zsibói bölény” – és négyszáz főnyi, szolgákból verbuvált csapata támadást indított Haller ellen, de csak a gorbói birtok személyzetével tudtak farkasszemet nézni, míg végül teljesen megsemmisülten hazamentek. Haller azonban nem hagyta ennyiben az incidenst, Wesselényit feljelentette az Udvarnál, akit ezért öt évre a kufsteini börtönbe zártak. 

A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2019. tél számában olvasható.