7 mitológiai lény, melyektől rettegtek a régmúltban
2024. július 30. 14:20 Kulcsár Ádám
Korábban
A kraken, a tengerészek réme
„A teremtmény természete, hogy embereket, hajókat, de még bálnákat és minden egyebet elnyeljen, amit csak elérhet” – mesélte tapasztalatait Örvar-Oddr, az izlandi hős a róla elnevezett, 13. századi sagában.
Az általa hafgufának (jelentése: tengeri homály) nevezett szörnyeteget a történet szerint egy alkalommal szigetnek nézte, és az kis híján lenyelte.
A már idősebb Plinius által is említett élőlény a legendák szerint Norvégia és Grönland partjainál él, és ott terrorizálja a tengerészeket és halászokat.
A 18. században Erik Pontoppidan, Bergen püspöke amellett kardoskodott, hogy a kraken korántsem volt mítosz. A norvég halászok szerinte számtalan alkalommal láttak már egy-egy példányt belőle, legtöbbször meleg nyári napokon.

[galeria_kep_28474]
Több forrás is azt állítja, hogy – az eleinte óriás rákként, majd polipként és tintahalként ábrázolt – élőlény általában a tengerfenéken tanyázik, ám olykor, hatalmas buborékok kíséretében felemelkedik a felszínre, és ilyenkor gyakorta nézik őt szigetnek.
Pontoppidan szerint egyébként a norvég halászok gyakran vállaltak kockázatot, és a kraken fölé hajóztak, ugyanis a menekülő halak miatt a fogás ott mindig bőséges volt.
A babonás tengerészek által terjesztett történetek szerint hatalmas karjaival a kraken a legnagyobb hadihajót is le tudta húzni a mélybe, azonban még ha békén is hagyta az emberek tengeri járműveit, óriási mérete akkora örvényt hozott létre újbóli elmerülésekor, hogy képes volt hajókat a tenger alá szippantani.
Pierre Dénys de Montfort francia malakológus például arról számolt be, hogy 1782-ben óriási polipok így tüntettek el egyetlen éjszaka alatt tíz hadihajót, amelyekről később persze kiderült, hogy Új-Fundlandnál egy hurrikán végzett velük.
A kraken mítosza valószínűleg hatalmas, akár 13-15 méter szélességű és 300 kilogrammos testtömeget is elérő tintahalak megfigyeléséből származik. A mitikus lény egy újabb példája lehet a valódi állatokról szóló túlzó történeteknek.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- Hannibál ostroma, mely lángra lobbantotta Róma haragját 16:57
- A tengernagy bukása: Nelson veresége Tenerifén 15:25
- Miért kerülnek ismét használatba a hidegháborús bunkerek Norvégiában? 14:20
- Amikor VIII. Henrik meghozta Hull városába a nagy ágyúkat... 14:03
- Császári arany – 5000 fontért kelt el a különleges római érme 13:07
- A trójai bor nyomában: Mit ittak az emberek a korai bronzkorban? 12:04
- Mesés kora vaskori kincsekkel találkozhatnak a Nemzeti Múzeumba látogatók 11:20
- 10 érdekesség a parfümök történetéről 09:57