225 éve született az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata
2014. augusztus 26. 17:17 MTI
Kettőszázhuszonöt éve, 1789. augusztus 26-án adta ki a francia Nemzetgyűlés az emberi jogokról szóló világtörténelmi jelentőségű deklarációját. Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata a francia forradalom alapvető dokumentuma, amely meghatározta az emberek egyéni és közösségi jogait, s amely első jelentős lépés volt az 1791-es alkotmányhoz vezető úton.
Miután 1789 májusában megkezdte munkáját a rendi gyűlés, Franciaországban felgyorsultak az események, az évszázadok alatt felhalmozódott rengeteg társadalmi feszültség rövid idő alatt lerombolta a régi rendszert. A polgárság és a parasztság alkotta harmadik rend megalakította az Alkotmányozó Nemzetgyűlést, amely a hagyományos rendi keretek lebontását követelte, s ennek szellemében hozta meg később törvényeit is. Az 1774 óta uralkodó XVI. Lajos király alulmaradt a Nemzetgyűléssel folytatott küzdelemben, 1789. július 14-én Párizsban a fegyverek szava döntött: a feldühödött tömeg lerombolta a Bastille-t. A király kénytelen volt beletörődni az alkotmányozó testület legitimitásába, s a kibővült Nemzetgyűlés megkezdte az új francia alkotmány kidolgozását. E folyamat részeként született meg az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata.
A deklaráció megalkotói a lefektetett alapvető jogokat nemcsak a francia polgárokra, hanem kivétel nélkül mindenkire érvényesnek tekintették. Az első változatot La Fayette márki, az amerikai függetlenségi háború francia hőse indítványozta és fogalmazta. Ő és alkotótársai támaszkodtak a nagy francia gondolkodók, Montesquieu és Rousseau eszméire, különösen a hatalmi ágak szétválasztásával és az emberrel született természetes jogok megfogalmazásával kapcsolatban. A dokumentum gondolati előzménye volt a Thomas Jefferson által készített amerikai függetlenségi nyilatkozat (1776), a George Mason nevéhez fűződő Virginiai Jogok Nyilatkozata (1776), valamint az angol Bill of Rights (1689) is, melyekből a készítők sokat merítettek.
A nyilatkozat - mindössze hat héttel a Bastille ostromát követően és három héttel a feudalizmus eltörlése után - népszuverenitást és esélyegyenlőséget hirdetett. Biztosította a szólás- és sajtószabadságot, de a vallásszabadságot biztosítékokhoz kötötte: "feltéve, hogy e nézetek megnyilvánulása a törvényes rendet nem sérti". A dokumentum az Amerikai Egyesült Államok 1787-es alkotmányához hasonlóan több különböző intézkedést helyezett kilátásba: megfogalmazta a karhatalom szükségességét, és a közigazgatás fenntartásához szükséges adózás alapelveit, amelyekben az egyenlőség elve kitüntetett szerepet kapott (a forradalom előtti időkben az egyház és a nemesség mentesült a legtöbb adónem alól). Meghatározta a nyilvánosság előtti felelősség fogalmát, megtiltotta az ex post facto büntetőjog alkalmazását, a gyanúsítottal szembeni indokolatlan durvaságot, s kimondta az ártatlanság vélelmét. Meghirdette a tulajdonhoz fűződő jogot, fenntartva egyben a köztulajdon jogát.
Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának intenciói nyomán 1791-ben megszületett a francia monarchia alkotmánya, mellyel az ország nagy lépést tett az abszolutizmusból az alkotmányos monarchia irányába. A nyilatkozatban rögzített alapelvek 1789 óta széles körben elterjedtek a világban, számos állam és nemzetközi dokumentum (mint pl. az ENSZ által 1948-ban kiadott Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata) átvette és alkalmazta azokat. Franciaországban napjainkban is a hatályos alkotmányos elvek közé tartoznak: az 1958 októberében elfogadott - ötödik köztársasági - alkotmány értelmében az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának cikkelyei ma is kötelező érvényűek.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
ősz
Múlt-kor magazin 2010
- Az aradi vértanúk özvegyei
- Jan van Eyck és a Rózsa-regény
- A végzetes vonzerejű asszony
- Rosszéletű nők kalandjai a szabadságharc idején
- Hová lettek a bűnösök?
- Erős, mint a Bors, avagy az első magyar munkásmozgalmi kalandfilm
- A mélység titka: magyar roncskutatók víz alatti kalandjai Fokvárostól a Balatonig
- Az eredeti Széchenyi az igazi
- Charles Lindbergh pálfordulása a technikai vívmányoktól a környezetvédelemig
- Amerika-ellenes tevékenységgel is megvádolták Arthur Millert tegnap
- Csupán 33 napig uralkodott a I. János Pál, a „mosolygós pápa” tegnap
- Ármány és szerelem a Fehér Házban – megjelent a Múlt-kor extra őszi különszáma tegnap
- Luxus a tengeren – Pihenés az úszó szállodákban tegnap
- Műfajteremtő lett a hippikultúrát bemutató Hair musical tegnap
- Hatévesen már komponált, nyolcévesen adta első koncertjét Chopin, a zongoravirtuóz tegnap
- Eredménytelenül szervezett titkos béketárgyalásokat David Ben-Gurion 2024.10.16.
- Valódi városokat és erődöket is alapított Nagy Katalin kegyeltje, Grigorij Patyomkin 2024.10.16.