2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A „vörös térkép" árnyékában

2014. június 4. 12:31

Újabb térképek

A „carte rouge"-on kívül azonban számos más kiemelkedő térképet is alkottak Teleki munkatársai a béketárgyalásokra. Megemlítendő itt Edvi Illés Aladár és Halász Albert „Magyarország a háború előtt és után gazdaságstatisztikai térképekben" című munkája és nem utolsósorban az itt részletezendő, Bátky Zsigmond néprajztudós és Kogutowicz Károly kartográfus által 1919-ben készített „Magyarország néprajzi térképe település és lélekszám szerint", amelyet a kortárs kartográfus és statisztikus szakma egyaránt a két tudós egyik legfontosabb, módszertanilag is kiemelkedő művének tekintett.

Egy ilyen térkép összeállításának elképzelése már 1918 októberében felvetődött a Magyar Földrajzi Társaság köreiben. Miután Teleki Pál a kormánytól megkapta a megbízást a béketárgyalással kapcsolatos előkészítő munka megszervezésére, ezen térkép megvalósítása is zöld utat kapott. A szerkesztéssel, melynek során Bátky Zsigmond és Kogutowicz Károly fáradozásait Dedinszky Vladimir, Ferenczi István, Halász Gyula, Herbst Ernő, Kogutowicz Lajos, Littke Aurél, Madarassy László, Marcell György, Schmidt Tibolt és Steiner Lajos segítették, nagyon hamar, az áldozatos munkának köszönhetően már 1919 februárjában elkészültek. A nyomtatás esetében azonban már komoly nehézségekkel kellett szembesülniük. A költségek eleve nagyon magasak voltak, ráadásul az eredeti nyomdai lemezeket anyaghiányra hivatkozva még a munkálatok folyamán lecsiszolták és újrahasznosították, így egy újabb kiadás elkészítésére sem maradt esély.

Az 1:300 000 léptékű ponttérképnek minősülő etnikai térképen a nemzetiségi viszonyokat, mivel újabb felmérések addig nem készültek, az 1910-es népszámlálás vonatkozó adatai alapján ábrázolták. Ennek megfelelően a közigazgatási (község, járás, megye) határokat is az 1910-es állapotoknak megfelelően tüntették fel. Az egyes szelvényekhez az 1:200 000-es katonai térképszelvényeket, a községhatárok megállapításához pedig az 1:440 000-es adókataszteri térképeket vették alapul. A 13 000 települést és 7000 darab 100-nál több főt számláló külterületi lakott helyet létszámarányos értékjelekkel ábrázolták: 1000, illetve 100 főnek megfelelő nagyobb és kisebb körökkel, valamint 500, illetve 50 főnek megfelelő nagyobb és kisebb félkörökkel. A nagyobb lakosságú településeket a lélekszámnak megfelelő több körrel ábrázolták, oly módon, hogy a körök elhelyezkedése közelítőleg a település alakját is leképezze. A településhatár pontosabb illusztrálása érdekében a félköröket szükség esetén megfelelő szögben elfordítva rajzolták.

A Pozsony és Nyitra környéki szlovák-magyar etnikai határ

Az egyes nemzetiségeket a körök különböző színei jelölték. A magyarságot a „carte rouge"-hoz hasonlóan vörössel ábrázolták, de a főbb nemzetiségekhez is az említett térképen alkalmazotthoz hasonló színeket társítottak, nyilván törekedtek arra, hogy békekonferencián bemutatott különböző anyagok nagyjából egységes rendszert képezzenek. Az egyes településeknél a körök színei alapján nem csupán az ott élő nemzetiségek létszáma állapítható meg, a készítők igyekeztek az adott nemzetiség településen belüli lakhely szerinti földrajzi elhelyezkedését is ábrázolni.

A módszer előnyei abban rejlenek, hogy mivel a külterületek népességét is pontos földrajzi helyükön ábrázolja, az eredmény nem csupán a különböző nemzetiségek térbeli elhelyezkedését volt képes bemutatni, hanem egyidejűleg a lakatlan területeket is bemutató települési térképként is megállta a helyét. A szerkesztőknek így sikerült elkerülniük többek közt azt a hibát, hogy az alföldes területek nagy része a valóságos helyzetnek ellentmondva teljesen lakatlan, még külterjes művelés alá sem fogott vidéknek tűnjék. Ennek a fajta ábrázolásmódnak a megfelelő kivitelezése megkövetelte a nagy felületet. A 200 x 275 cm-es térkép nemcsak alkalmazott módszertanával, hanem nagy méreteivel is újdonságnak számított a korábban készült, lényegesen kisebb terjedelmű és egész térségeket egyben színező etnikai térképekhez képest.

A térképen csak a városok, járási székhelyek és a 15 000 főnél nagyobb települések szerepelnek névvel, a többi településnek csupán a Központi Statisztikai Hivatalnak az 1910. évi népszámlálás adatait közlő kiadványából vett járásonkénti sorszámát tüntették fel. Ugyanezen módszerrel jelölték a járásokat is. A sorszámokhoz tartozó községneveket, azok pontos lélekszámával, egy a térképhez mellékelt névmutató tartalmazta, amely egy magyar-angol-francia-olasz és német nyelven írt bevezetőt is magában foglalt.

A szűkös lehetőségekhez képest igen szép kivitelezésű térkép szakmai értékét melléktérképekkel és különféle diagrammokkal is növelték, ezek az ország lakosságának etnikai és hitfelekezeti megoszlását, illetve ezeknek a megelőző 200 évben történt változásait mutatták be.

A térkép adatait a békekonferencia döntnökei a legcsekélyebb mértékben sem vették figyelembe, ahogy a béketárgyalásokra kivitt páratlan gazdagságú magyar tudományos anyag többi elemét és a magyar tárgyalóbizottság tagjainak érveléset sem. Elkészítése azonban mégsem volt hiábavaló. Évekkel később a Teleki Pál által 1926-ban létrehozott Államtudományi Intézet birtokába került, ahol adatait felhasználták, és mintájára, az újabb népszámlások eredményeivel kiegészítve, további etnikai térképeket készítettek. A Magyar Statisztikai Társaság keretei közt a Központi Statisztikai Hivatal épületében működő Államtudományi Intézet tudományos háttérintézményként segítette a későbbi, trianoni békét felülvizsgáló határrevíziós tárgyalásokat, így a Bátky-Kogutowicz-féle térkép 1938-ban ismét szerephez jutott. Meghatározó háttéranyagként szolgált a Csehszlovákia magyar többségű területeit Magyarországhoz visszacsatoló első bécsi döntést megelőző előkészítő munkának, a magyar-csehszlovák tárgyalásoknak, valamint a magyar-szlovák határmegállapító bizottság tevékenységének is fontos alapját képezte.

Türke Gábor teljes cikke, valamint a nagyítható térkép a Magyar Nemzeti Levéltár Archívumában található

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. tavasz: Tróntól a Szentszékig
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár