A kerekasztal, ahol a lengyel állam újjászületett

A hatalmi monolópium vége

A megbeszélések három munkacsoportban zajlottak. Elsőként a gazdaság- és társadalompolitikai témákkal, majd a szakszervezeti pluralizmussal, végül a politikai reformokkal foglalkozó munkacsoport látott munkához. A legvitatottabb témák között olyan kérdések szerepeltek, mint a béremelés, a szabad választás, az ellenzéki pártok megjelenésének lehetővé tétele a médiában, a preventív cenzúra eltörlése, a megválasztandó államfő személye, továbbá a szejm és a szenátus hatásköre. A tárgyalások gyakran rekedtek meg a kölcsönös bizalmatlanság miatt, valamint azért, mert a kormány nyilvánvaló szándéka a hatalom megtartása volt.

Az elnyúló tárgyalások 1989. április 5-én egy 200 oldalas dokumentumcsomag aláírásával zárultak. A résztvevők megegyeztek abban, hogy az 1982-es szakszervezeti törvényt módosítják, ismét törvényesítik a Walesa vezette Szolidaritást, és szavazásra bocsátják azt a törvénytervezetet, amely törvényesíti az Egyéni Gazdák Szolidaritás Szakszervezetét (Paraszt Szolidaritást). A megegyezés értelmében ismét állást kaptak azok a Szolidaritás-aktivisták, akik az 1981-es hadiállapot bevezetése után vesztették el munkahelyüket (az intézkedés mintegy 50 ezer embert érintett).

A megállapodás további pontjai kimondták a köztársasági elnöki tisztség és a kétkamarás parlament létrehozását. A törvényhozás alsóháza, a szejm 460 képviselői helyének 65 százalékán a LEMP, a Demokrata Párt és az Egyesült Néppárt, valamint a kormányt támogató katolikus erők osztoztak. A fennmaradó 35 százalék az ellenzéket illette - ezzel a LEMP lemondott kétharmados parlamenti többségéről. Újból életre kelt a második világháború után megszüntetett szenátus (felsőház), amelynek 100 tagját "teljesen demokratikusan" választják meg.

A lengyel nemzeti kerekasztal-tárgyalások előkészítették az átmenetet egy szabad és demokratikus Lengyelország létrehozásához. Az első jelentős mérföldkövet az 1989. június 4-i részlegesen szabad választások jelentették, amelyen a Szolidaritás elsöprő győzelmet aratott: a szenátus mandátumainak 99 százalékát, s a Szejm valamennyi, az ellenzéknek fenntartott mandátumát elnyerte. A köztársasági elnöki tisztséget ugyan - a kerekasztal-megállapodásnak megfelelően - az 1981-es szükségállapotot elrendelő Wojciech Jaruzelski tábornok, a LEMP KB első titkára kapta meg, de 1989. augusztusában (miután az Egyesült Néppárt és a Demokrata Párt a LEMP oldaláról átállt a Szolidaritás mellé) Tadeusz Mazowiecki vezetésével a Szolidaritás alakíthatott koalíciós kormányt (bevonva a LEMP 4 képviselőjét), új fejezetet nyitva Lengyelország történetében.

1. Három későbbi államfő az asztalnál
2. A hatalmi monolópium vége

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

27. Az első világháború és következményei
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Utazás a frontra, spanyolnátha, leleplezett viszony: mozgalmas év volt Franklin Roosevelt számára 1918
• A gránát még célt tévesztett, a lövések halálosan megsebesítették a főhercegi párt Szarajevóban
• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• Az első világháború harcainak valóságos időkapszulája került elő az olasz Alpokban
• Románia hadba lépését késleltette, Olaszországét azonban már nem tudta megakadályozni a gorlicei áttörés
• Háború, spanyolnátha, leleplezett viszony – sok fordulatot hozott Franklin Roosevelt életébe az 1918-as év
• Bár ebben reménykedett, Fritz Haber vegyi fegyverei nem tudták eldönteni az I. világháborút
• Az I. világháborús francia sisakok nagyobb védelmet nyújtottak, mint a mai amerikaiak
• Sártenger, életveszély és felelősség – az első világháború futárai