Fikció és valóság egy történelmi regényben

Gárdonyi történelmi regényeinek megírása előtt kutatásokat is végzett az adott témában. Korának történettudományi szakirodalmát felhasználva igyekezett lehetőleg pontos képet festeni a regénye tárgyát képező korszakról. Ez nemcsak az Egri csillagok, hanem az Isten rabjai című mű esetében is igaz. Regényének számos eleme hű képet fest a 13. századi Magyar Királyság tatárjárás utáni helyzetéről és különösen a korabeli vallási közösségek életmódjáról, műveltségéről. Nemcsak felhasználta a korszak megértéséhez a középkori forrásokat, hanem azokat szervesen építette be regényébe.

Elsődleges forrása az 1510-ben magyar nyelven írt Margit-legenda volt. A magyar nyelvű szöveg alapszövegét latinul írták, közvetlenül Margit halála után (a 13. század végén), és azt minden bizonnyal a regényben is szereplő Marcellus, domonkos provinciális állította össze. A magyar nyelvű legenda fordításának másolója (esetleg fordítója is) Ráskai Lea, aki több magyar nyelvű kódexet is másolt. A Nyulak szigeti domonkos kolostor apácája a 16. század elején élt. Latin nyelvtudásának köszönhetően a Margit-legendán kívül is több kódexmásolatát (esetleg fordítását) ismerjük (Domonkos-kódex, Cornides-kódex, Példák könyve).

Gárdonyi korhűségre törekvését, forrásközeliségét jól példázzák a felhasznált további források is. Ezek közül elsőként legrégibb összefüggő magyar szövegemlékünket, a Pray-kódexben található Halotti beszédet említjük, amely a könyv 1908. évi megjelenéskor már több mint 100 éve ismert volt.

Szűz Mária siraloméneke kapcsán felmerülhet a kérdés: ha Gárdonyi a Halotti beszédet beépítette a regénybe, miért nem tette ugyanezt a második legrégibbnek tartott magyar nyelvű szövegemlékünkkel, az Ómagyar Mária-siralommal? A regényben megtalálható motívumok ugyanis teljesen hasonlóak ezen nyelvemlékünkkel, és remekül példázzák Gárdonyi írói érzékenységét, beleérzését.

A válasz egyszerű: Gárdonyi azért nem használta az Ómagyar Mária-siralom szövegét, hanem helyette maga költött középkorias imádságszöveget, mert az a regény megjelenésének évében, 1908-ban még nem volt ismert. A nyelvemléket tartalmazó Leuveni-kódexet, illetve az abban található magyar szöveget ugyanis csak Gárdonyi halálának évében, 1922-ben fedezték fel.

Kurecskó Mihály írása és a felhasznált források a Magyar Nemzeti Levéltár Archívumában olvashatók

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
• A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
• Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
• Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
• Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
• A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
• Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
• Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
• Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?