A bizánciak bontották le Róma kikötőjét
2013. november 14. 08:40
A Southamptoni Egyetem kutatói azt állítják, sikerült megfejteniük, hogyan tűnhetett el szinte egy pillanat alatt az ókori Róma legendás kikötője, a portusi.
Korábban
A római Fiumicino repülőtér közelében, a tengertől 3 kilométernyire található mesterséges kikötővárost, Portust az i.sz. 1. században építették, amikor Ostia, az ókori Róma eredeti kikötője már nem bírta a hirtelen megnövekedett teherforgalmat. A gályák főleg alapvető élelmezési cikkeket, gabonát, bort, olajat, olajbogyót hoztak, valamint garumot, a sós tengeri vízben fermentált halból készült mártást, de szállítottak egzotikus gyümölcsöket és fűszereket is.
A rómaiak növekvő gazdagságával párhuzamosan Portusba áramolni kezdtek a tehetősek által vágyott luxuscikkek, így a selyem és a kozmetikumok, valamint kenőcsök és illatszerek. Egyiptomból és Indiából lenvászon és gyapjúszövet érkezett, a görögországi templomokból pedig márvány- és bronzszobrok, illetve arany, ezüst és drágakövek.
Portus kikötőjébe – amelyet palotái és raktárjai tettek híressé, s amely egyszerre 350 hajót tudott befogadni – szállították a császári paloták külső burkolására szánt márványon kívül az ólom- és bronzöntvényeket is, illetve voltak olyan gályák is, amelyek egzotikus állatokat, valamint rabszolgákat hoztak a birodalom távolibb pontjairól.
Bár Rómát nem egy nap alatt építették, Portus szinte egy pillanat alatt megsemmisült. A Southamptoni Egyetem szerint a kikötő nem tűzvészben pusztult el, hanem az osztrogótok ellen harcoló bizánci császárok rombolták le szisztematikusan Róma visszafoglalásakor.
„Bizánc a 6. században úgy érzékelte, hogy a kikötő fenyegetést jelent számára, mivel elfoglalhatják a gótok, így úgy döntöttek, lerombolják” – mondta el Simon Keay ásatásvezető. Az egykoron háromemeletes kikötőt ily módon „szétlapították”, 15 méter magas falait pedig ledöntötték – derült ki az ásatások folyamán.
Keay szerint Portus fontosságát a 60 termes, négy és fél hektáron elterülő császári palota is jelzi. A palota előtt hosszú, pazar oszlopsor húzódott, az udvar medencéjét pedig egy ciszterna táplálta vízzel. „A palota a kikötő fontosságát mutatta, s biztosította Róma ellátását” – fogalmazott Keay.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
17. A polgári átalakulás programja és megvalósulása a 19. századi Magyarországon
IV. Politikai berendezkedések a modern korban
- Az öntörvényű Garibaldit két magyar bajtársa is segítette a szicíliai partraszállásában
- Újjáélesztette a hazai szabadkőművességet a „dualizmus kultúrpápája”
- Egyedülálló módon megbecsülte gyárának alkalmazottait Ganz Ábrahám
- Elismert régész és szabadkőműves is volt a "dualizmus kultúrpápája"
- A fogságból is megszökött a magyar statisztika atyja, Keleti Károly
- Veszteséges pénznyelőből jövedelmező ágazattá tette a magyar vasutat Baross Gábor
- Sokallta Bosznia megszállásának költségeit, ezért lemondott a miniszterségről Széll Kálmán
- 10 tény a dualizmus kori Magyarországról
- Egy „második kiegyezés” juttatta hatalomba a Generálist és mamelukjait
- Súlyos társadalmi problémákra hívta fel a figyelmet regényeiben Aldous Huxley 20:20
- Sokszor napokig viselte ugyanazt a ruhát Hetty Green, a milliárdos üzletasszony 19:05
- Többször vezette ki Franciaországot a válságból Charles de Gaulle 16:05
- Tutanhamon sírjának felfedezésével mindenkit lenyűgözött Howard Carter 15:05
- Olümpiasz sem tudta megakadályozni fia, Nagy Sándor dinasztiájának bukását 09:06
- Inspiráló nőknek is otthont adott a tiszadobi Andrássy-kastély 09:05
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap